Perget�s

Balin:

A perget�snek a legyes horg�szattal szemben az a nagy elõnye, hogy a csalit tetszõleges t�vols�gra - ak�r 40-50 m-re - juttathatjuk a balinok k�z�, felt�ve, hogy a villant�nak el�g nagy a t�mege. K�nnyû, 5-15 g-os mûcsalikkal m�g eg�szen v�kony, 0,20-as zsin�rral sem mindig lehet a kellõ t�vols�got el�rni. Hossz� dob�sokhoz legal�bb 25-30 g-os vagy m�g enn�l is nagyobb t�megû villant�kra van sz�ks�g.

A pergetõk�szs�g �ssze�ll�t�sakor teh�t a villant� t�meg�t �s a dob�s t�vols�g�t egyar�nt figyelembe kell venni. Ez ut�bbit n�veli a hosszabb bot �s a min�l v�konyabb zsin�r. Az 5-10 g-os villant�khoz megfelel a 9. t�bl�zat 1. csoportj�ba tartoz�, 2,60 m-n�l r�videbb bot, 0,20-as zsin�rral. A 15-30 g-os mûcsalikhoz azonban a 2. csoportba tartoz� botok k�z�l is a legal�bb 2,70 m hossz�t v�lasszuk 0,25-�s vagy 0,30-as zsin�rral. A leghosszabb dob�sokhoz, a 30 g-on fel�li mûcsalikhoz m�g enn�l is erõsebb �s hosszabb bot aj�nlhat�. A zsin�r vastags�ga azonban ilyenkor se haladja meg a 0,30-as m�retet. Elõny�s, ha a zsin�r v�g�re egy sz�mmal vastagabb, 3-4 m hossz� elõt�tzsin�rt k�t�nk.

A balinoz�shoz sajn�latosan nem v�ltak be azok a nagym�retû �s nagy t�megû (30-40 g-os) ide-oda billegõ kan�l �s vese alak� villant�k, amelyek m�s ragadoz�khoz, p�ld�ul csuk�z�shoz �s harcs�z�shoz a legjobbak. Ink�bb a kis m�retû, 30-70 mm hossz� villant�kra v�g r� a balin, amelyek min�l ink�bb megk�zel�tik a k�sz egyenletes mozg�s�t. Ezek a kis t�megû villant�k t�bbnyire csak k�l�n �lomnehez�kkel haj�that�k nagy t�vols�gra, an�lk�l ink�bb csak partk�zeli perget�sre alkalmasak.

A k�l�n �lomnehez�ket legjobb a hal test�be be�p�teni, de haszn�lhatunk excentrikus nehez�ket is, ak�r halfej form�j�ban, ak�r az elõk�re f�ggesztve, 400-600 mm-re a mûcsalit�l. Az ut�bbi megold�s, ha k�zeliek a dob�sok, nem okoz neh�zs�get. Ha azonban nagy t�vols�gra haj�tunk, gyakran elõfordul, hogy az �lomnehez�k elõreszalad, s a h�tracsap� villant� elakad a zsinegen. Jobb, ha az �lomnehez�k a szerel�k legv�g�n helyezkedik el.

A villant�k sz�n�t illetõen �vakodjunk az erõsen t�kr�zõ, f�nyes fel�lelûektõl. M�g bor�s idõben is jobban megfelelnek az op�los, tomp�bb f�nyû mûcsalik.

A ny�ri h�napokban a v�z felsõbb r�teg�ben, t�len a meder m�ly r�szein pergess�nk, ott, ahol az apr�hal-rajok csoportosulnak.

�lmos-legyes szerel�k.

Kesztner Zolt�n nev�hez fûzõdik ennek a saj�tos szerel�knek a kialak�t�sa, amely egyar�nt haszn�lhat� felsz�ni �s m�lyv�zi perget�shez, s amelyre a balinon k�v�l r�kaphat a csuka, a s�llõ �s a harcsa is. Elsõsorban m�gis balinoz�-felszerel�s. A szerel�k v�g�re k�t�tt h�rmas horoggal szerelt szivar�lom teszi lehetõv� a "visszacsap�d�s" n�lk�li t�vdob�sokat. Az elõk�re k�t�tt egy-k�t mûl�gy r�v�n pedig egy idõben t�bbf�le csalival cs�b�thatjuk kap�sra a balint.

Ez a felszerel�s az ut�bbi �vtizedekben ki�llta a gyakorlat pr�b�j�t, �s ma a balinoz�s leg�ltal�nosabban haszn�lt, legeredm�nyesebb m�dszere. Bebizonyosodott, hogy a balin a szivar�lomra ink�bb r�kap, mint b�rmilyen m�s villant�ra, de elkapja a mûlegyet is, ak�r a v�z alatt vontatjuk, ak�r a v�z f�l�tt t�ncoltatjuk.

M�retkorl�toz�s       40 cm

Tilalmi idõ      m�rcius 1. - �prilis 30

Csuka:

A a csuka t�mad�sai sor�n elõnyben r�szes�ti a forgol�d�-vergõdõ, teh�t a mozg�s�ban korl�tozott kishalat, mivel nem �ppen „�ld�zõ" alkat, mint p�ld�ul a balin. A t�molyg� villant�k fog�ss�g�t a csuk�nak �ppen ez a tulajdons�ga teszi �rthetõv�. A villant�t sohase vontasuk gyorsan, hanem amennyire lassan csak lehet ahhoz, hogy a k�v�nt szintet a mûcsalival tartani tudjuk. A s�llõz�sn�l m�r megismert m�don, a v�lt

csukatany�kat is legyezõ alakban horg�sszuk le. Bedob�s�s ut�n villant�nkat „hull� falev�lk�nt" a k�v�nt m�lys�gbe s�llyeszthetj�k. Hogy ez a manõver siker�lj�n, az elsõ n�h�ny pr�badob�s sor�n meg kell ismert�nk az aljn�v�nyzet, illetve egy�b akad�k elhelyezked�s�t. A k�sõbbiek sor�n arra is r�j�v�nk, milyen m�lys�gben les a csuka. Mindezek megismer�s�t felt�telezve kezdj�k meg a bevontat�st. Ha a s�llõz�sn�i sz�ks�ges volt begyakorolnunk a v�ltozatos �temû csali-mozgat�st, fokozottabban �ll ez a moh�is�ga ellen�re nagyon is rafin�lt �s lusta csuk�ra. Ami sz�m�ra gyan�s, azt k�vet� ugyan, �rdeklõdik ir�nta, de a k�v�nt r�v�g�s bizony elmarad. Teh�t lassabban, kis kiv�r�sokkal kell s�llyeszteni a villant�t, majd valamivel �l�nkebben vontatni, �s �gy tov�bb. Ez a j� �tem. Sokszor azonban m�g e le�rt „taktika" eset�ben is csak k�veti a csuka a kiszemelt pr�d�t, azt�n fordul egyet �s egy nagy burv�nyban lust�n eltûnik.

Legend�s villant�k csuk�ra: Abu Toby, Abu Atom, Heintz, Mepps, Orkla,

Perget�s wobblerrel

A csuka v�zk�zt j�r� hal, ez�rt a keres�s�re elsõsorban az �sz� helyzetbõl bevontat�sra m�rs�kelten vagy k�zepesen m�lyret�rõ wobblereket haszn�lunk. Ezek a wobblerek �ltal�ban elakadhatatlanok, legfeljebb a t�lzottan feln�võ v�zin�v�nyzet foghatja meg õket, azt pedig az erõsebb csuk�z� zsineggel „kitermelhetj�k". Ha megtal�ltuk a csuk�k m�lys�gi vonal�t, legc�lszerûbben a CDJ t�pus� wobblerrel tudjuk a krokodilpof�j�akat elkapni. Nekem elsõsorbam a CDJ 11 v�ltozat mindenf�le sz�nben bej�tt (S, GFR, CLN, PRT, SSH). Ha m�lyebb kõr�zsûn vagy mederes�sben sejtj�k a ragadoz�t, j�hetnek a m�lyj�rat� SRW-9 SD, SR-7 S vagy a k�l�nf�le FatRap wobblerek, illetve az �ll�that� terelõlemezû ABU HI-LO-k. A csuka kap�sa egy�bk�nt a wobblereken, mik�nt a t�molyg� �s a k�rforg� villant�kon is, �ltal�ban �les �t�s, s csak ritk�n „felmos�rongyszerû" r�nehezed�s, ami ink�bb a s�llõre jellemzõ. �n �ltal�ban, ellent�tben a k�zv�lem�nnyel, nem haszn�lok dr�telõk�t csukaperget�s k�zben. Szerintem akad�lyozza a megfelelõ mozg�s�t a mûcsalinak. Nem mondom volt m�r r� p�lda, hogy �gy elvesztettem egy p�r wobblert.

�ltal�noss�gban

A mûcsalik k�z�l azok v�lnak he a legjobban, amelyek az �ll�- vagy lassan folydog�l� vizekben mozg� apr� halak sz�n�t �s mozg�s�t �lethûen ut�nozz�k. A j� csuk�z� mûcsalinak akkor is j�l kell mûk�dnie, ha eg�szen lassan vontatjuk. A vil�gos sz�nûek k�z�l csak a tomp�n f�nylõ ez�st�s sz�nûek haszn�lhat�k, de lehetõleg ezeket is tark�tsuk m�s sz�nekkel. �ltal�ban a s�rg�s, z�ldes, v�r�ses sz�nûek a legjobbak, mert ezek a comp�ra, a s�g�rre, a k�r�szra, valamint a v�r�ssz�rny� keszegre eml�keztetik a csuk�t.Ak�r partr�l, ak�r cs�nakb�l horg�szunk, a horg�szhelyet a legnagyobb �vatoss�ggal k�zel�ts�k rneg. A felszerel�st ne a v�zparton �ll�tsuk �ssze. M�g a horg�sz v�zre vetõdõ �rny�ka is elriaszthatja a k�zelben lapul� csuk�t! K�l�n�sen a v�zparton legy�nk �vatosak. A v�z nem minden�tt k�zel�thetõ meg. A n�das, a sûrû bokrok miatt sokszor csak n�h�ny m�teres ny�l�s vezet a v�zig. A csuka gyakran n�h�ny m�ternyire leselkedik a part sz�l�tõl. Vigy�zzunk, nehogy l�pteink nyom�n ropogjon a kavics. A k�vez�seken is nagy gonddal kell �gyelni a zajtalan k�zleked�sre. K�nnyen megbillenhet egy-egy kõ s az egym�shoz verõdõ k�vek zaja minden halat elriaszt a k�rny�krõl. Lehetõleg gumitalp� cipõben pergess�nk, a k�sõ õszi h�napokban gumicsizm�ban. A cs�nakban is ker�lj�nk el minden felesleges zajt. Ne dobogjunk, az evezõk ne verõdjenek a cs�nakhoz, lehorgonyz�skor ne r�gz�ts�k a kar�kat t�lzott lend�lettel a v�zfen�khez, nehogy az okozott robaj a v�zre is �tterjedjen. Fontos szempont a mûcsali helyes kiv�laszt�sa is. Olyan v�zen, ahol ritk�n pergetnek, a csuka szinte v�logat�s n�lk�l r�v�g b�rmilyen villant�ra, amelyet elh�znak elõtte. Ahol azonban sokan pr�b�lkoznak, elõfordul, hogy csak egy bizonyos t�pusra van kap�s. Ha teh�t egy j� csuk�s v�zen eredm�nytelen a perget�s, nem biztos, hogy nincs csuka a k�rny�ken. Lehet, hogy a villant� nem megfelelõ. Ez�rt a mûcsalit cser�lgetni kell. Ha mûcsalik�szlet�nk csõd�t mond, pr�b�lkozzunk propellerrel pergetett kishallal. Ha ez sem j�r eredm�nnyel, m�s m�dszerre kell �tt�rni.

Horg�szhely sokf�Ie van. J�rjunk v�gig pergetõk�szs�g�nkkel n�h�ny tipikus csuk�z�helyet, s tekints�k �t, hogy a k�l�nb�zõ helyeken milyen sorrendben, milyen dob�sokkal �rdemes v�gigtapogatni a j�nak �g�rkezõ helyeket.

M�retkorl�toz�s       40 cm

Tilalmi idõ      febru�r 15.-m�rcius 31.

Harcsa:

A harcsa nemcsak az eleven, mozg� vagy �lettelen csalihalra kap, hanem r�v�g a j�l vezetett mûcsalira, felt�ve, hogy megfelelõ helyen �s idõpontban k�n�ljuk fel neki. Vannak idõszakok, amikor a harcsa nappal is mozg�sban van, sõt n�ha a d�li �r�kban figyelhetj�k meg h�mp�lyg�s�t. Bebizonyosodott, hogy a mozg�sban levõ harcsa a nappali �r�kban r�v�g a villant�ra, sõt n�ha m�g a rejtekhely�n pihenõ is t�mad�sra ingerelhetõ.

A mûcsalinak nincs sem szaga, sem �ze. Nyilv�nval�, hogy a j�l vezetett mûcsali az �ltala keltett rezg�sekkel vonja mag�ra a harcsa figyelm�t �s ingerli t�mad�sra. Ezt az is megerõs�ti, hogy perget�ssel a legjobb eredm�nyeket a nagyobb, ide-oda billegõ mozg�st v�gzõ, valamint a "k�rforg�" villant�kkal �rik el, teh�t azokkal, amelyek erõs rezg�st id�znek elõ a v�zben.

A pergetõk�szs�g �ssze�ll�t�sakor nemcsak a terepviszonyokra kell figyelemmel lenni, hanem arra is, hogy nem minden�tt elegendõ a 30 m k�r�li dob�t�vols�g. Gyakran m�g az 50 m is kev�s. Peremfut� ors�val messzire dobni csak v�kony zsin�rral lehet. Perget�skor a sok dob�s, a nagyobb halak f�raszt�sa k�zben a sodratok k�pzõd�se az elforgathat� dob� peremfut� ors�n annyira megviseli a v�kony zsineget, hogy gyakori a zsinegszakad�s, mielõtt sz�kolhatn�nk.

Ez�rt a harcs�ra val� perget�shez a 2,55-2,70 m hossz�, 50-100 g dob�t�meggel terhelhetõ bot aj�nlhat�, legal�bb 0,35-�s, de ink�bb 0,40-es zsin�rral �s nagy terhel�st b�r� peremfut� ors�val. Gyeng�bb felszerel�ssel, pl. egy 2,40 m-es bottal �s 0,30-0,35-�s zsin�rral csak teljesen ny�lt terepen aj�nlatos harcs�ra pergetni, decsak akkor, ha a zsin�r v�g�re kb. 4 m hossz�, egy sz�mmal vastagabb zsin�rt k�t�nk, s a zsineget a horg�szat folyam�n t�bbsz�r - de legal�bb minden nagyobb half�raszt�sa ut�n szak�t�pr�b�nak vetj�k al�. Min�l v�konyabb a zsin�r, ann�l jobban �gyelj�nk a forg�kapcsok �ps�gre, j� p�rg�s�re. A villant�k is lehetõleg legyenek excentrikusak. Ha kicsi a mûcsali t�mege, akasszunk az elõk�re excentrikus �lmot, amely m�rs�kli a zsin�r sodr�d�s�t.

Mûcsalira �prilis k�zep�tõl szeptember v�g�ig kap a harcsa, felt�ve, hogy a v�z el�g tiszta; zavaros v�zben ne sz�m�tsunk kap�sra. Perget�shez legjobbak a kora hajnali �s reggeli �r�k. De a ruganyok m�g�tt keletkezõ �rv�nyben, az erõmûvek alatti kavarg� vizeken a harcs�k n�ha a d�li �r�kban is felj�nnek a v�z sz�n�re: h�mp�lyg�s�k, rabl�suk el�rulja jelenl�t�ket. Ilyenkor egy pillanatot se vesztegess�nk, mert a v�z sz�n�n rabl� harcsa biztosan r�v�g a villant�ra. K�zvetlen�l a v�z sz�ne alatt vezess�k a mûcsalit. Egy�bk�nt ink�bb a fen�k k�zel�ben vagy a v�z als� harmad�ban sz�m�thatunk kap�sra a j� harcs�s helyeken, m�g olyankor is, amikor egy�ltal�n nem l�tunk rabl�st.

A kap�s t�bbnyire nem erõs r�v�g�sk�nt, hanem r�nehezed�s form�j�ban jelentkezik. Ilyenkor azonnal v�gjunk be!

S�ll�:

N�zz�k a villant�z�st, a twisterez�st �s a wobblerez�st. A k�rforg� �s t�molyg� villant�kkal val� pergetõ m�dszer l�nyege: a v�zben vonul� kishalat ut�nz� mûcsalival, annak �lland� kihaj�t�s�val �s bevontat�s�val, igyeksz�nk r�v�g�sra b�rni a ragadoz� halat, eset�nkben a s�llõt. E mûveletek sora sz�ntelen mozg�st k�v�n, ez�rt val�di sportteljes�tm�ny. Mivel kev�s menetfelszerel�st ig�nyel, nagy ter�letek �tf�s�l�s�t teszi lehetõv�, - mik�zben mi keress�k a halat, nem pedig ford�tva.

A villant�t oldalr�l vagy fej feletti dob�ssal, kisebb t�vols�gra, kar alatti dob�ssal, �gynevezett p�ccint�ssel vetj�k be. A pontos dob�s �rdek�ben sokat kell gyakorolni, fõleg ha „l�tott" rabl�sra szeretn�nk c�lozni. Egyebekben a ragadoz� v�lt hely�re dobunk, m�gpedig legyezõszerûen p�szt�zva be egy adott ter�letet. Partr�l vagy cs�nakb�l egyar�nt eredm�nyesen pergethet�nik, ha �vatosak vagyunik. Azt m�r mondtam, hogy a s�llõz�s nem t�rsasj�t�k, h�t a perget�s pl�ne nem az! El�g egy k�vet v�zbe r�gni vagy a cs�nakban dobbantani, �s m�r mehet�nk is arr�bb. A bedob�st k�vetõen a villant� vezet�s�t elõbb a v�z felsz�ne k�zel�ben aj�nlatos megkezdeni. Ha pr�b�lkoz�saink eredm�nytelenek, egyre m�lyebb r�tegeket horg�sszuk meg. A villant� vontat�si m�lys�g�t egyebek k�z�tt a bot megfelelõ szinten val� tart�s�val is szab�lyozhatjuk. Felemelt botv�ggel a felsz�nk�zeli v�zr�tegben vontathatjuk villant�nikat. Ha a m�lyebb r�tegekben szeretn�nk pergetni, akkor egyre lejjebb engedj�k a botv�get. Term�szetesen a szinttart�snak vannak egy�b lehetõs�gei is, p�ld�ul, ha nehezebb villant�t kapcsolunk fel vagy ha lassabban, illetve gyorsabb �temben tekerj�k peremors�nik iarj�t. A botv�g emelget�s�vel �s

s�llyesztget�s�vel, illetve a peremors� hajt�karj�nak v�ltakoz� �temû teker�s�vel �lethûbb� tehetj�k mûcsalink mozg�s�t. Aikad�lymentes terepen ne is nagyon keress�k a s�llõt, sõt, kifejezetten keresni kell az aiad�kat az eredm�nyess�g �rdeik�ben, m�gha azt egy-k�t villant�nk is b�nja.

Felmer�lhet annak a k�rd�se, hogy a k�rforg�kat avagy a t�molyg� villant�kat r�szes�ts�k elõnyben. V�laszom: mind a k�t t�pust ki kell pr�b�lni, majd a s�llõ d�nt�sre viszi a dolgot. M�gis, ha a csuk�z�sra ink�bb a t�molyg�kat lehetne aj�nlani, a s�llõre tal�n fog�sabbak a k�rforg� villant�k. Tov�bbi k�rd�s, hogy a f�nyesen csillog� vagy a mattk�nt szer�nykedõ villant�kat r�szes�ts�k-e elõnyben. Nagyon fontos k�rd�s! Erõs napf�nyben, tiszta, �ttetszõ v�zben ker�lj�k a f�nyes villant�k haszn�lat�t, mert riaszt�an hatnak. Ilyenkor a kev�sb� csillog� illetve kifejezetten a matt mûcsalikat vess�k be. Az op�los, zavarosod� v�zben, vagy borult, k�d�s idõben, �s sz�rk�letben felk�n�lhatjuk a legf�nyesebbre var�zsolt kanalainkat is. A f�nyes�t�st, pol�roz�st komolyan gondoltam. Van is mindig n�lam f�mtiszt�t� paszta, meg valami rongy, amivel

kellõ f�nyt var�zsolhatok a megz�ld�lt rezekre. A s�llõ kap�sa ritik�n �les r�v�g�s, ink�bb csak a k�rforg� villant�kra -�ltal�ban akad�sszerû r�nehezed�s. Ak�r ez, ak�r az, azonnal be kell v�gnunk, s azt�n vagy megindul, ha hal van rajta, - vagy r�zhatjuk a medret. Ha elakadtunk, a k�vek k�z�l �ltal�ban sim�n ki tudjuk �gyeskedni villant�nikat, �vatos p�ccintget�sekkel, de m�g f�ban sem rem�nytelen a helyzet�nk. J� nagy hasat kell adni a zsin�rnak, s �les, r�vid p�ccint�sekkel, majd azt k�vetõen azonnali igen r�vid emel�ssel pr�b�lkozhatunk. Szerencs�sebb esetben, - ha nem be akadtunk valamibe - a sikeres bev�g�st k�vetõen megkezdõdhet horg�szatunk igazi gy�ny�rûs�ge, a nemes ellenf�l kif�raszt�sa. A s�llõ az akaszt�s pillanat�ban azonnal fejjel lefel� igyekszik fordulni, �s valami akad�ba menek�l. Ezt a jellegzetes, szakaszos h�z�sok jelzik. Ha ez nem siker�l neki, csaknem biztos, hogy mi nyert�nk, - hacsak nem valami termetes p�ld�nyr�l van sz�. A kisebb s�llõ viszonylag k�nnyed�n feltorn�zhat� a m�lybõl, s ha egyszer megpip�ltattuk, meg is adja mag�t.

Twisterez�s, streamerez�s:

Sz�nd�kosan hagytam el a „perget�s" sz�csk�t, mert e mûfaj szinte teljesen elt�r a klasszikus perget�stõl. Tal�n ink�bb a tapogat�shoz �ll a legk�zelebb. V�g�l nem is a „besorol�sa" az �rdekes, hanem a fog�ss�ga. Ez az igazi l�nyeg! Mindk�t mûcsalit�pus jellemzõje, hogy a horogsz�r v�ge �lomfejjel eg�sz�l ki, amellyel az �ns�lyukat adj�k meg a gy�rt� c�geik. A twisterek tov�bbi tartoz�ka m�g az elasztikus mûanyagfarok, ami lehet egy�g� vagy k�t�g� (az ut�bbi az �gynevezett b�kaalak, m�g az elõbbi ink�bb halform�ra eml�keztet). A streamerek (hallegyeik) halivad�kra eml�ikeztetõ, k�l�nf�le halakat ut�nz�, nagym�retû speci�lis l�gyk�t�sben folytat�dnak. Mûk�dtet�s�ket illetõen a twisterek �s streamerek szinte azonosak, ez�rt a tov�bbiakban mindk�t mucsalit�pus akci�j�val egy�tt c�lszerû foglalkozni. A hallegyekrõl m�g annyit, hogy igen jelentõs szerep�k van a t�li horg�szatban is. Egy�bk�nt mindik�t mûcsali az USA-b�l sz�rmazik, ahol igen eredm�nyesen haszn�lj�k a s�g�rf�l�k, k�l�n�sen pedig a fekete s�g�r horg�szat�ra.

Twisterez�s �s streamerez�s akci�ja.

A kiv�lasztott mûcsalinak �letet kell adni, hogy fog�s legyen. Ennek technik�ja: bedob�s a s�llõtany�ra, megv�rjuk m�g a mûcsali feneket �r, majd lassan, egyfolyt�ban emelj�k egy j� m�ternyit, ezut�n botunkkal kiv�runk, am�g a mûcsali, k�nyszerp�ly�j�n

haladva, ism�t fen�ket nem �r. Ezt a mozg�ssorozatot mindaddig ism�telj�k, am�g a mûcsali el�nk nem �rkezik, amit zsin�runk f�ggõleges helyzete egy�rtelmûen jelez. T�rekedni kell a lass� de folyamatos emel�sre �s a s�llyed�sig val� kitart�sra mert csak ebben az esetben lebeg a twister farka, illetve csak ekkor bukd�csol a hall�gy �gy,hogy felkeltse a k�zelben �l�lkod� s�llõ figyelm�t. Erõsebb foly�sban nehezebb, ak�r 15 grammos twistert is felakaszthatunk , sek�lyebb �raml�sban viszont k�nnyebb mûcsalit kell haszn�lni. Enn�l az akci�n�l c�lszerû legyezõalakban �tf�s�lni a terepet, ami cs�nakb�l k�nnyebb. Az elakadt k�szs�g kiszabad�t�s�ra egy�bk�nt a fentebb m�r megismert manõvereket al�nlom. Van azonban m�g egy lehetos�g. A fõzsin�rra huzal�lomb�l „koszor�t" fonunk, s egy j� erõs seg�dzsin�rral lek�ldj�k azt a m�lybe, hogy kikoppinthassa a f�ba vagy k�be szorult „f�rget", - Mindezzel �sszef�gg�sben aj�nlom, hogyha leirt m�don nincs kap�sunk, pr�b�lkozzunk meg a hagyom�nyos tapogat�s mozdulataival is. A kap�s twisterez�sn�l �s streamerez�sn�l is ink�bb

r�v�g�sszerû, mint r�nehezed�s. Tapasztalatb�l javaslom, ne reflexszerûen v�gjunk be, v�rjunk ki 1-2 m�sodpercet, k�l�nben a t�pl�l�kszerûen l�gy mûanyagot befal� s�llõ sz�j�ba beleszakad a farok, de a horog k�v�l marad.

Wobblerez�s

Az �sz� helyzetbõl bevontat�sra m�rs�kelten mer�lõ egytestû s�ll�zõ wobbler fog�ss�ga nagy frekvenci�j� remeg�s�nek k�sz�nhetõ. K�l�n �lmoz�s n�lk�l azonban csak s�t�tsz�rk�lettõl v�lik s�llõ-falatt�. Javasolt bevontat�si intenzit�sa v�ltozatosan m�rs�kelt legyen. A kap�s az elakad�sszerûs�gn�l kiss� �ll�nkebb r�nehezed�s, amelynek �szlel�sekor viszont m�r reflexszeruen kell bev�gni, ak�r t�bbsz�r is, hogy j�l �lj�n a horog a s�llõ csontos, kem�ny pof�j�ban, E wobblert�pusok m�rs�kelt mer�l�s�k k�vetkezt�ben szinte sohasem tal�lkoznak akad�val, �gy �letfogytig tart� darabjai kell�kt�runknak.

-- A mer�l�sbõl bevontat�sra m�rs�kelten m�lyre t�rõ CD jelz�sû wobblerek igen hasznosak a napk�zbeni s�llõz�s sor�n, mivel mer�lõ jelleg�kn�l fogva a k�v�nt m�lys�gben, teh�t a s�llõ fen�kk�zeli tart�zkod�si helye f�l�tt kezdik meg akci�jukat.

�vatosan kell ezeket bevontatni! Kezdõknek nem aj�nlom ezt a t�pust, mert nagyon leakad�s. Itt a kap�s jellege azonos az elõbbi esettel. - A s�llõz�sre alkalmas sz�nkombin�ci�j� k�tr�szes, �sz�sb�l bevontat�sra m�rs�kelten m�lyre t�rõ wobblerekkel napsz�llt�t�l a hajnali dereng�sig �rdemes horg�szni. Nagyon �vatosan, lass� �temben kell bevontatni ezeket is. Kiv�l� rezg�skelt�s�k folyt�n igen fog�sak. Elakadhatatlanok. A t�mad� s�llõ oly vehemensen veti r� mag�t, hogy szinte meglepi a

gyan�tlan horg�szt, �s m�re bev�gna, - a s�llõ m�r saj�t mag�t akasztotta meg. �sszetett rezg�skelt�se folyt�n (k�tr�szes!) napk�zben is sz�vesen haszn�lom.

Ilyenkor azonban 1,5 m�terre �tk�ztetve, k�l�n 70-80 cm hossz� elõk�re k�t�tt, kellõ m�rt�kû huzal�lommal lek�ld�m a m�ly, padmalyos mederbe s�lõt fogni. Tapogat�sszerû, teh�t szakaszos bevontat�ssal, de ak�r letett bottal is v�rhatom - p�ld�ul egy J-9 S wobblerrel - ek�ppen a fogast, ha el�g h�z�s ahhoz a viz, vagy a wobblert kellõen mûk�d�sbe hozza. Usz� wobblerrel egy�bk�nt, kis dob�ss�l is, hossz� partoldalt f�s�lhet�nk �t, ha a v�z sodr�val elengedj�k, am�g zsin�rral b�rjuk. Ezut�n megkezdõdhet a „t�vbevontat�s". A CDJ jelz�sû wobblerek jellemzõje, hogy mer�l�sbõl bevontat�sra, a kiss� ferde L alak� terelõlemez�k folyt�n, alig s�llyedõ szinten lehet vel�k a k�v�nt m�lys�get meghorg�szni. Haszn�latuknak k�l�n�sen az �jszakai �r�kban van jelentõs�ge, amikor a s�llõ v�ltakoz� szinten t�mad, teh�t be kell cserk�szni. Erre

kiv�l�an alkalmas darabok a CDJ-9 GFR �s a CDJ-9 SFC. A CDJ t�pusokkal az elakad�s vesz�lye csak akkor fenyeget, ha ki�ll� fa�gak vagy m�s meredezõ akad�k k�z�tt wobblerez�nk. Akkor bizony hamar elv�sz a 2000-3000 forint k�r�li �rt�k, hab�r az �lomkoszor�s-seg�dzsin�ros kiszabad�t�si manõverrel itt is lehetnek es�lyeink. Enn�l az akci�n�l egy�bk�nt a kap�s erõteljes r�v�g�sk�nt jelentkezik, s h� a bev�g�st k�vetõen felvis�t ors�nk f�kje, joggal gyan�thatjuk, hogy harcsa viccelt meg benn�nket, - im�dj�k ugyanis a GRF-eket !

A Shad-Rap wobblerek SR t�pusai az igaz�n m�ly v�zben val� s�llõz�s mûcsalijai. A Rapala-c�g javaslata szerint ak�r lassan, ak�r pedig gyorsabb �temben, eredm�nyesen vontathatjuk be, f�n�kk�zelbe �rve azonban idõrõl-idõre szabadj�ra kell engedni, hogy

�sz� tulajdons�ga folyt�n kiss� felemelkedhessen. Azut�n folytat�dhat a tov�bbi bevontat�s, elenged�s, - �s �gy tov�bb. A kap�s �ltal�ban erõteljes r�v�g�s lesz. Kisebb v�ltozataival, �gy az SR-5 SD-vel, kõr�zsûk nem t�l m�ly viz�t horg�szhatjuk le, - eg�szen a s�t�tsz�rk�letig. Akkor azonban �t kell adnunk a terepet az SSR jelz�sû Shad-Rap wobblereknek, CW sz�n�sszet�telben, -amelyek bevontat�sra m�rs�kelten m�lyre t�rõek. A Fat-Rap wobblerek l�nyeg�ket tekintve ugyan�gy mûk�dnek, mint a Shad-Rapok. Kicsiny m�ret�k �s k�pc�ss�g�k ellen�re azonban j�val nagyobb a dob�t�meg�k. Ezekbõl az 5 cm-es 11 g, a 7 cm-es 14 g, m�g a hasonl� m�retû Shad-Rap-ok� csak 8 g, illetve 9 g t�megû mind�ssze. Az SFR Fat-Rap wobblerek mer�lnek bevontat�sra a legcsek�lyebb m�rt�kben, teh�t akkor lehet szerep�k a s�llõhorg�szatban, amikor„ l�tott hall�"v�lik a felsz�nen gar�zd�lkod� t�sk�sh�t� ragadoz�. B�rmilyen bevontat�si �tem mellett igen fog�s mûcsalik!