Eur�p�ban valamennyi �desv�zben megtal�lhat�, Angli�t�l eg�szen Oroszorsz�g keleti r�sz�ig. Egyar�nt megtal�lja �letfelt�teleit �gy a m�ly, hideg v�zû nagyobb tavakban (�rorsz�g, sv�jc, Skandin�v orsz�gok), mint az alig p�r n�gyzetm�teres gyorsan felmelegedõ tavacsk�kban, kubikg�dr�kben. Rendk�vûl j�l alkalmazkod� halfajta.

Eur�p�n k�v�l sz�mos rokona �l az Egyes�lt �llamokban �s Kanad�ban. Az egyik ilyen csukafajta a muskie, amely nagyobbra nõ meg mint eur�pai rokona, testalkata hasonl�t, viszont sz�nezete elt�r att�l. Ugyancsak a tengerent�lon �l a l�nccsuka amely ugyan kisebbre nõ meg mint a muskie, de jobban hasonl�t sz�nezet�ben az eur�pai csuk�ra. Nev�t az oldal�n l�that� l�ncszer� mint�zat ut�n kapta.

Foly�kban a lass�b foly�s� r�szeket kedveli, a kishalrajokat k�veti. Elõszeretettel �ll be kõg�tak, sarkanty�k, partbiztos�t� kõr�zsûk mell�. Tavakban keresi a v�zin�v�nyes r�szeket, sokszor annyira bef�szkeli mag�t k�z�j�k, hogy csak a feje l�tszik ki. N�di tiszt�sok mellett, tusk�sokban is elõfordul. St�gek, horg�sz�ll�sok �rny�k�ban is sz�vesen h�zza meg mag�t. B�nyatavakban, ahol nem nagyon van n�v�nyzet, a meder egyenetlens�gei ny�jtanak megfelelõ leshelyet neki. Mindig fedez�ket keres mag�nak, ahonnan elõront zs�km�ny�ra, amelyet egyetlen nekirugaszkod�ssal ragad meg.

Test�nek fel�p�t�se annyira jellegzetes, hogy m�s halunkkal �ssze sem lehet t�veszteni. Teste torped� alak�, bõre erõsen ny�lk�s �s s�kos, pikkelyei apr�k, erõsen bõrbenõttek. Szinezete az oldal�n csukasz�rke, kiss� s�rg�s �rnyalattal, hasa piszkosfeh�r. �sz�i nagyok fejlettek, farok�sz�ja nagym�retû, az elrugaszkod�sra alkalmas. H�tusz�ja a teszt utols� harmad�ban helyezkedik el, a farokalatti �sz�val egy vonalban, ezek a v�zben val� korm�nyz�st seg�tik. A csuka kezdõsebess�ge zs�km�nyol�skor, kb. 30-50 km/h. P�ratlan �sz�inak sz�ne t�glav�r�s. Feje kacsacsõrszerûen megny�lt, szeme nagy, l�t�sa k�tûnõ. Zs�km�nyszerz�sben ennek az �rz�kszerv�nek legnagyobb a szerepe (adatok szerint fejlett a sz�nl�t�sa). Sz�ja nagy �s csontos, benne kb. 600 tûhegyes fog tal�lhat�. Az als� �lkapcs�n helyezkednek el az �gynevezett kap�fogak, amelyek nagyobbra nõttek a t�bbin�l. Felsõ �lkapcs�n az ugyancsak tûhegyes, kefefogazat helyezkedik el. A fogak �lland�an p�tl�dnak, teh�t ha egy fogat elvesz�t, nõ helyette egy m�sik (prepar�lt csukatr�fe�kon nagyon j�l meg lehet figyelni).

Az egyik legkor�bban �v� halunk, �v�sa sokszor m�r a j�g alatt is elkezdõdik, ami febru�r-m�rcius h�napra tehetõ (a horg�szsz�vets�g emiatt megv�ltoztatta a fog�s�nak tilalmi idej�t febru�r 15-tel kezdõdõen, mivel sok ikr�s csuk�t fogtak ki ebben az idõszakban). Rendszerint a part menti sek�ly, felmelegedõ v�zben rakja le nagym�retû ikr�it, amelyek n�h�ny nap m�lva kelnek ki. A csukal�rva elsõ napjaiban a szikzacsk�b�l t�pl�lkozik. A szikzacsk� felsz�v�d�sa ut�n t�pl�l�k�t z�mmel apr� r�kok k�pzik. N�h�ny centis kor�ban t�r �t az igazi ragadoz� �letm�dra. N�veked�se apr�halban gazdag v�zter�leten gyors, kb. harmadik �v v�g�re el�ri a 40 cm-es testhossz�s�got. Maxim�lis tests�lya 30 kg lehet, ezt fõleg hideg v�zû m�ly tavakban �ri el.

Miut�n �tt�r a ragadoz� �letm�dra, �tlapj�n nagysz�mban halak szerepelnek. Elõszeretettel fogyasztja a s�rg�sabb t�nus� halakat (k�r�sz, comp�), valamint az �l�nk sz�nû halakat, pl. v�r�ssz�rny� keszeg. Megfogja a sz�r�s h�t�sz�j� s�g�rt is. �rdemes kipr�b�lni csalik�nt az akv�riumban tartott aranyhalat, �l�nkpiros sz�n�vel felh�vja mag�ra a ragadoz� figyelm�t, s r�ront mint a bika a v�r�s poszt�ra. A csuka idõsebb kor�ban jelentõs k�rt tehet a t�gazdas�gi ponty�llon�nyban. Elõfordul, hogy halakon k�vûl elkapja a b�k�t, v�zbe pottyant egeret, pockot. Nagyobb p�ld�nyai a v�zen �sz� madarakat is leh�zhatj�k. A csuk�ra mint vizeink tigris�re fokozottan jellemzõ a kannibalizmus, ami annyit jelent, hogy az �llom�ny sûrûs�g�bõl ad�d�an felfalhatj�k egym�st, egy csuka n�l�n�l alig kisebb fajtestv�r�t is k�pes elnyelni.

Hol keress�k? A csuka valamennyi �desv�z�nkben megtal�lhat�, kiv�telt k�pez tal�n a hegyvid�ki patakok hûv�s vize, itt ugyanis nem tal�lja meg �letfelt�teleit. �lõhely�n mindig sz�ks�ge van valamilyen fedez�kre, b�v�helyre, innen t�mad lesbõl, egyetlen gyors ugr�ssal t�mad �ldozat�ra. Foly�vizeken kedveli a n�v�nnyel sûrûn benõtt partmenti r�szeket, ahol nincs n�v�nyzet, ott sz�vesen b�ll a meder egyenetlens�geibe, vagy a partbiztos�t� kõr�zsû mell�. �ll�vizeken a vizet �vezõ n�dfal illetve a h�n�ros r�szek ny�jtanak megfelelõ fedez�ket a csuk�nak. Ahol a v�zben �l v�zit�k vagy t�nd�rr�zsa, annak a levelei alatt is sz�vesen tany�zik, tov�bb� v�zbe dõlt tart�sokon is megtal�lja a b�v�hely�t. Mindig lesbõl t�mad, s mindig be�ll a rejtekhely�re, kiv�telt k�pez az mikor a v�z hõm�rs�klete cs�kken, �s a t�pl�l�k�llatok a m�lyebb vizekre h�z�dnak. Ilyenkor a csuka korg� gyomorral k�veti õket, nincs megszokott leshelye, v�ndorol. T�len is t�pl�lkozik, �gy a l�k al�l is kitûnõen horg�szhat�. Fontos szab�lyok - Foly�v�z jeg�n ne horg�sszunk, �ll�v�zi j�gp�nc�lra is csak akkor mer�szkedj�nk, ha a j�g vastags�ga el�ri a 10 cm-t, �s a teteje nem olvadt fel�lete egyenletes. Nem �rdemes r�menni a n�dfal k�zeli, illetve olyan ter�letre ahol sok bubor�k van a j�gbe fagyva. Amennyiben a j�g nem mozog (a hangj�r�l lehet tudni ha mozg�sban van, a Balatonon �gy mondj�k: rian) akkor a legbiztons�gosabb.

- Horg�szati szempontb�l mindig olyan ter�letre vess�k be horgainkat, ahol csukarabl�st l�tunk. �rdemes m�rlegelni, hogy a szerel�ket vesz�tj�k el, vagy nem lesz egy kap�sunk sem, ez�rt egy tan�cs: b�tran dobjunk a v�zin�v�nyzet k�zvetlen k�zel�be, mert ott van a legnagyobb es�ly a kap�sra.

A csuka legfontosabb �rz�kszerveinek egyike a szeme, �gy ebbõl kitûnik hogy nappali ragadoz�. Elõfordul ugyan olya eset is mikor a s�t�ted�s ut�n, a harcs�nak sz�nt csalira rabol, de ez eleny�szõ. �rdemes napl�t vezetni a v�rbeli csukahorg�szoknak, hogy a hal a nap melyik �r�j�ban kapott a horogra. Sok�ves tapasztalat szerint elmondhat�, hogy a hidegebb h�napokban a csukakap�sok a nap d�li �r�ira tehetõ, ha j�gen horg�szunk nem is �rdemes de. 10 �r�n�l elõbb kimenni, �s du. 14 �r�n�l tov�bb maradni. A ny�ri h�napokban viszont eg�szen m�s a helyzet, itt ugyanis a kifogott csuk�k z�mmel a hajnali, reggeli �s a k�sõ d�lut�ni �r�kban ker�lnek horogra. Nem lehet pontos idõpontot meghat�rozni, mivel nem tudni, hogy �pp a k�zelben lapul� csuka mikor �hezik meg. Az idõj�r�s is befoly�solja a csuka kap�kedv�t, bor�s, esõs idõben eg�sz nap kap�sra b�rhat�, sõt ilyenkor kedvezõ egy kis sz�l is. Az erõs szelet �s a z�poresõt a csuka takar�sban v�szeli �t. Naps�t�ses idõben, fõleg ny�ron, csak a kora reggeli �s a k�sõ esti �r�kban t�pl�lkozik. A v�z�ll�s v�ltoz�saira is reag�l, �rad�s elõtt pezsd�l�skor fokoz�dik a kap�kedve, az �r levonul�sa ut�n visszah�z�dik m�lyebb vizekbe. Ilyenkor csak pergetve lehet megfogni. Az �rad�s k�zben a partsz�len tart�zkodik, a kishalakat k�veti.

Csuk�ra �sz�s, pergetõs, k�nny�tett fenekezõs, illetve ma m�r el�gg� elterjedt m�dszerrel: m�rtogatva is horg�szhatunk. Mivel Magyarorsz�gon nem tilos az �lõhallal val� horg�szat ez�rt az �sz�s m�dszer a legn�pszerûbb, sõt egyes vizeken ahol nagym�rt�kben felszaporodott a n�v�nyzet ott csak ez a m�dszer a legc�lravezetõbb.

Az �sz�s horg�szm�dszert is alkalmazhatjuk t�bbf�lek�ppen. Ahol sûrû a v�zin�v�nyzet, ott a lefenekezett szerel�ket haszn�ljuk. Az �sz�t a zsin�ron olyan t�vols�gban kell be�ll�tani az �lomt�l, hogy bedob�skor a s�ly a fen�kre s�llyedjen, ez�ltal a szerel�k�nket egy helyben tartja, �gy a kishal nem tud begyalogolni a v�zin�v�nyzetbe. Fontos szempont a v�zm�llys�g ismerete, mivel az �sz�nak k�t feladata van: a kap�s jelz�se, a kishal felemel�se a fen�k k�zel�bõl, ezt csak �gy �rhetj�k el, ha a horg�szat megkezd�se elõtt j�l be�ll�tjuk az ereszt�ket.

A m�sik fajta �sz�z�s a szabadon �sztatott szerel�k, ahol a csalihal szabadon �szhat, az �lmot k�zvetlen�l a dr�telõke el� tessz�k. Akad�lymentes v�zter�leten alkalmazzuk. Ott ahol a csuk�k a partt�l t�vol rabolnak, haszn�lhatunk "vitorl�s" �sz�t,azaz az �sz� sz�r�ra egy t�glalap alak� mûanyag lapot kell felerõs�teni. Ez a praktika csak sz�lben hat�sos, m�ghozz� h�tsz�lben, ugyanis a sz�l sodorja megfelelõ helyre a szerel�ket. �szak-Eur�p�ban a "lufis"csuk�z�st is haszn�lj�k, ott egy felf�jt l�gg�bbel sodortatj�k a csalit. Amikor kap�s van a l�gg�mb�t l�gpusk�val lel�vik, �gy a zsin�r futhat szabadon.

Csuk�z�sn�l az �sz� legyen egy kicsit nagyobb terhelhetõs�gû, kiss� testesebb, hogy a csalihal mozg�s�t ellens�lyozza. Haszn�ljunk dr�telõk�t. Egyes horg�szok elõszeretettel alkalmazz�k azt a m�dszert, hogy t�bb (3-4 sz�l) kb. 0.20 mm-es zsin�rt �sszefognak, �s arra k�tik fel a horgot, �gy a v�kony zsin�r odasimul a fogak mell� �s nem mozog a csuka sz�j�ban. Nem mindig c�lravezetõ m�dszer, fõleg nagyobb csuk�k eset�n. �jabban megjelentek az ûrtechnik�ban haszn�latos kevlar sz�lb�l k�sz�lt elõk�k. Rendk�v�l nagy teherb�r�k�pess�ggel b�rnak, mivel t�bb elemi sz�lb�l fonj�k �ssze. Mellett�k sz�l m�g az az �rv is, hogy hajl�konyak, l�gyak, �s �gy kev�sb� akad�lyozz�k a horogra tûz�tt kishalat a mozg�sban. A csuk�ra val� perget�s tal�n az egyik legsportosabb horg�szm�dszer, mert a halat meg kell keresni. Nyugat-Eur�p�ban megelõz mindenf�le horg�szm�dszert, �s melesleg eredm�nyes is (N�metorsz�gban tilos �lõhallal horg�szni).

A csuk�nak rendk�v�l kifinomultak az �rz�kszervei, a mozg�s�rz�kelõ szervei rendk�v�l fejlettek, ez�rt �rz�keli a v�zben olyan j�l a legminim�lisabb rezg�st is. A perget�s technik�ja a k�vetkezõ: a villant�t bedob�s ut�n szinte r�siklatjuk a v�zre, (a kem�ny v�zbecsap�d�st mindenk�ppen ker�lj�k el,) majd hagyjuk egy kicsit hull� falev�l m�dj�ra mer�lni. A bevontat�s csak kb. a fen�k felett f�l m�terrel kezdj�k meg, �s nem egyenletes temp�ban, hanem n�ha meg meg �llva, hol gyorsan, hol lassan vontatva. A bot hegy�nek emel�s�vel, s�llyeszt�s�vel is �letet tudunk lehelni a "vasba". A twisterez�s is eredm�nyt hozhat, itt felt�tlen�l engedj�k le a mûcsalit a fen�kre, �s onnan a fen�ken t�ncoltatva kell vezetni. A woblerek napjainkban el�gg� elterjedtek, �gy ezekkel a mûcsalikkal is eredm�nyesen horg�szhatunk csuk�ra. Itt is t�rekedni kell a nem egyenletes vezet�sre, mivel a mûhalunk csak egy darab fa, a horg�sznak kell �letre keltenie.
Csuk�zhatunk m�g fenekezõ m�dszerrel is, az �lom �s a horogelõke k�z� �rdemes beiktatni egy parafadug�t, vagy styropor hab darabk�t, ami egy kicsit megemeli a fen�krõl a csalihalat, �gy azt hamarabb �szreveszi a ragadoz�. Fõleg �lettelen hallal val� horg�szat sor�n fontos.

K�t szempotot kell figyelembe venni a felszerel�s kiv�lszt�sakor: mennyire akad�lyos a v�zter�let ahol horg�szunk, illetve, hogy milyen �vszakban horg�szunk.

�sz�s csuk�z�sn�l a bot legyen k�z�p parabola akci�j�, semmi esetre sem spiccakci�s, mivel az elsõ dob�sn�l k�nnyen lerep�lhet a csalihal a horogr�l, hossza 3-3,6 m, dob�s�lya 70-100 g. Neh�z, akad�s terepen ak�r 80-150 g dob�s�ly�t is v�laszthatunk.

Az ors� legal�bb 50-es kapacit�s� legyen, a zsin�r 0.30-as,0.50-es. A horgot mindig �lezz�k meg kellõen, hiszen ez a biztos akad�s egyik felt�tele.

Arr�l, hogy egy�g� vagy h�rom�g� horgot haszn�ljunk, megoszlanak a v�lem�nyek. A h�rom�g�n�l biztosabb az akad�s, de annak a val�sz�nûs�ge is nagyobb, hogy kiemel�skor a h�l�ba akad a horog szabadon maradt �gai k�z�l egy, �s a legkritikusabb pillanatban r�zza le a hal mag�t a horogr�l (micsoda bossz�s�g, velem m�r t�rt�nt meg ilyen).

A pergetõbot viszont legyen spiccakci�s, hossza 2,40-3,00 m, dob�s�lya a tereptõl f�ggõen 20-40 gr vagy 50-100 gr legyen. Az ors� legal�bb h�romcsap�gyas, k�pos dobkik�pz�sû legyen, j� ha a zsin�rvezetõ g�rgõ is csap�gyazott, �gy kev�ss� csavarodik a zsin�r.

A zsin�rvastags�g 0.20 - 0,35 mm lehet, de csak j�minõs�gû zsin�rt haszn�ljunk. Erre a c�lra a legmegfelelõbb a l�gy, sima fel�letû, kop�s�ll� zsin�r. Perget�skor a mûcsali el� felt�tlen�k k�ss�nk fel dr�telõk�t, vagy kevl�r elõk�t, mert ennek hi�ny�ban gyakran mondhatunk b�cs�t kedvenc villant�inknak. A woblerek mozg�s�t akad�lyozz�k a dr�tb�l k�sz�lt elõk�k, merevek, sprõdek, ez�rt itt csak �s kiz�r�lag kevlart haszn�ljunk.

A fenekezõ horg�szatn�l a felszerel�s megegyezik az �sz�s m�dszern�l eml�tettekkel, csup�n annyiban k�l�nb�zik, hogy a bot kiv�laszt�s�n�l a hossz�s�g nem olyan m�rvad�. Dob�s�ly tekintet�ben alkalmazhatunk kicsit nagyobb teherb�r�s� horg�szbotot.

Csuk�ra horg�szhatunk �lõ, illetve �lettelen hallal, valamint a mûcsalik sz�mtalan v�ltozat�val. Az �lõ hallal val� horg�szat sor�n a kishal m�ret�t figyelembe kell venni mindenk�ppen, az ide�lis csuk�z� csalihal m�rete 8-15 cm k�z�tt mozog. Ekkora halat m�g biztons�gosan, leszakad�s n�lk�l kihaj�thatunk. Enn�l nagyobb csalihalat csak indokolt esetben haszn�ljunk, ott ahol kapit�lis csuk�k kap�sa v�rhat�.

A kishal sz�nezete d�ntõen befoly�solja az eredm�nyess�g�nket, a csuka elsõsorban a s�t�tebb t�nus� csalihalakat r�szes�ti elõnyben (k�r�sz, comp�, j�sz, v�r�ssz�rny�keszeg), illetve azokat amelyek intenz�ven mozognak a horgon (sokszor a k�r�sz nem v�lik be, mert fen�kre let�ve gyakran lust�n elfekszik �s nem h�vja fel a ragadoz� figyelm�t). A sneci is bev�lt csalihal �ns�ges idõkben, gyakran ez a halacska hozza meg a legjobb eredm�nyt. �l�nkebb sz�nezetû halakra is elõszeretettel ront r� vizeink tigrise, akinek m�dja van r� pr�b�lja ki az �l�nkpiros aranyhalat, nem fog csal�dni, ugyanis a csuk�k k�v�ncsi term�szetûek, elõszeretettel �rdeklõdnek az �l�nkebb sz�nû csalik ir�nt. M�g egyszer hangs�lyozn�m, Nyugat-Eur�pa egyes orsz�gaiban az �latv�dõk heves tiltakoz�sa v�gett betiltott�k az �lõhalas horg�szatot. Az �lettelen csalihallal val� horg�szat eset�n mindig igyekezz�k �gy kiv�lasztani eszk�z�nket, hogy m�retre megfelelõ legyen. �rdemes injekci�stûvel levegõt fecskendezi az �lettelen csaliha test�reg�be, igy el�rj�k, hogy lebeg a v�zk�zt. A csalihal fajt�j�r�l megoszlanak a v�lem�nyek, van aki p�ld�ul tengeri hallal pr�b�lkozik. Fekete Istv�n az Alcsiszigeti Holt-Tisz�n p�ld�ul fagyasztott heringet tûz a horogra, mivel tapasztalta, hogy a csuk�knak rendk�v�l j� a szagl�suk. A hering h�sa nagyon laza ez�rt �rdemes v�kony damillal egyszer �tk�tni, hogy tartson a horgon.

Mûcsalik ter�n ma m�r sz�les a v�laszt�k: t�molyg� kan�l, k�rforg� villant�, twister, k�l�nf�le gumihalak, woblerek sz�nes v�laszt�k�t k�n�lj�k a kereskedõk. A t�molyg� villant�k k�z�l a sz�les kan�lform�j�ak a legmegfelelõbbek (Heinz- kan�l, DAM-Effzet), k�rforg� villant�k k�z�l a nagyobb m�retûeket v�lasszuk (Mepps Aglia Long 5, Mepps Gigant Killer). Sz�nezet�k tekintet�ben csak annyit, hogy zavaros, tisztul� v�zben, illetve bor�s idõben, kiss� csill�g�bbakat, naps�t�ses idõben, tiszta v�zben, eg�sz s�t�t r�zkanalakat haszn�ljunk.

Twisterek k�z�l a vil�gosabb sz�n�ekkel pr�b�lkozzunk, az �lomfej sz�ne lehet fekete, illetve piros, a twisterfarok citroms�rga vagy feh�r. �jabban elõszeretettel haszn�latosak a gumihalak, fõleg nagyobb p�ld�nyaival lehet kap�sra b�rni a kapit�lis csuk�kat. A woblerek k�z�l a vizekben elõfordul� halakhoz hasonl� mint�zat�t v�lasszunk (J-9-S, J-9-P, SSR-9-S, SSR-7-CW).

A csuka kap�sa rendk�v�l heves, perget�skor gyakran hatalmasat r�nt a boton. Az �sz�s horg�szatn�l rendk�v�l j�l meg lehet figyelni, ahogy a csuka beforgatja a kishalat a sz�j�ba, amit rendszerint der�kon kap el, �s a beforgat�s ut�n fej felõl nyeli el. F�raszt�sa rendk�v�li �lm�ny, a csuka nem kitart� harcos, viszont l�tv�nyos tornamutatv�nyokat tud produk�lni a horgon. Ez ugyan sz�p �s l�tv�nyos, de ugyanakkor ilyenkor szokott lemaradni a horogr�l a legt�bb megakasztott hal.

A f�raszt�sn�l semmi esetre se erõltess�k, csak �s kiz�r�lag akkor, ha valamilyen akad�ly fel� tart. Sz�mtalanszor elõfordult m�r, hogy a csuka az akad� fel� tartott, �s a horg�sz az akad� ir�ny�ba kezdte h�zni, mire a hal megfordult a ny�lt v�z fel�. Ilyen is van. Nem szabad a v�zfelsz�nre k�nyszer�teni, mert ilyenkor szokta kir�zni a horgot a sz�j�b�l. A f�raszt�skor a halunk sz�kol�sra �rett akkor, ha egy kicsit oldalra dõl, �s l�tsz�lag nem produk�l kirohan�sokat. Ilyenkor az�rt m�g erõre kaphat, ez�rt ne siettess�k a kiemel�st. A sz�kol�s mindig fej felõl t�rt�nik, sosem a sz�kot toljuk a halhoz, hanem a halat h�zzuk a v�zbe mer�tett sz�k f�l�, mikor a sz�k �bl�ben van a hal �vatosan kics�sztatjuk a partra. J�l viseli a rabs�got, a sz�j�ba akasztott sz�jbilinccsel ak�r napokig is �lve tarthat�.

Amennyiben a horog t�l m�lyre akadt, a hal v�rzik, k�r pr�b�lkozni a felbilincsel�ssel, azonnal �ss�k fejbe a csuk�t �s csavarjuk be egy ruh�ba, �gy ak�r n�h�ny �r�n �t is friss marad. Ny�ri idõszakban a meg�lt csuk�t belezz�k ki, �s akasszuk ki hûv�s helyre, majd csavarjuk be nedves ruh�ba.