Az id�j�r�si frontoknak a ponty �tv�gy�ra �s viselked�s�re gyakorolt hat�sa az �vszak �s a napszak f�ggv�ny�ben v�ltozik. Az intenz�v id�j�r�si folyamatokat el�id�z� frontok haz�nkat leggyakrabban az Atlanti-�ce�n fel�l k�zel�tik meg. Hidegfrontbet�r�s el�tt n�h�ny nappal d�li-d�lnyugatira fordul a sz�l, a leveg� p�ratartalma jelent�s m�rt�kben megemelkedik, cs�kken a l�gnyom�s. A front id�tartama, vagyis az �tvonul�s ideje �s az intenzit�sa nagym�rt�kben f�gg az adott ter�let f�ldrajzi fekv�s�t�l, h�m�rs�klet�t�l, p�ratartalm�t�l. A l�gmozg�s hat�s�ra a k�l�nb�z� h�tartalm� v�zr�tegek keveredhetnek. A hirtelen l�gnyom�scs�kken�s k�vetkezt�ben m�rgez� g�zok (met�n) szabadulhatnak fel az iszapb�l, melyek cs�kkentik a v�z oldott oxig�ntartalm�t.

A pontyok ilyenkor gyakran csoportosulnak a fels� v�zr�tegekbe, �s �n. „pip�l�ssal ” pr�b�lj�k a l�gk�r oxig�nj�t hasznos�tani. Ezekben a napokban t�pl�lkoz�s szempontj�b�l inakt�vv� v�lnak.
Miut�n bet�rt a front �s meg�rkezett a hûv�sebb leveg�, a sz�l �ltal�ban �szaki, �szakkeleti ir�ny� lesz. Az �tvonul�skor �s ut�na ism�t intenz�ven t�pl�lkoznak a halak. Ebben az id�szakban az esetlegesen lehull� csapad�k �s az er�teljes l�gmozg�s oxig�nnel d�s�tja a vizet. A pontyok viselked�se is alapvet�en megv�ltozik, mivel felgyorsul a v�rkering�s�k �s az anyagcsere-folyamataik. Gyakran kiugranak a v�zb�l, el�rulva tart�zkod�si hely�ket. A kap�sok is gyakoribb� v�lnak. Az ugr�l�s m�sik funkci�ja az �l�sk�d�kt�l (pontytetû) val� megszabadul�s. Iszapos fen�ktalaj eset�n, gyakran az �n. „d�r�s” �rulja el t�pl�lkoz�suk pontos hely�t. Ennek az �rdekes jelens�gnek a legmeghat�roz�bb ismertet�jegye a hirtelen felsz�k� �s a v�z felsz�n�n sz�tter�l� apr� bubor�kt�meg, amely az iszapb�l felszabadul� g�zokkal ellent�tben a hal �tvonal�t k�vetve egy bizonyos ir�nyba halad. E tulajdons�gukkal a pontyok el�rulj�k t�pl�l�kfolyos�ik ir�nyvonal�t. Ezeket a csatorn�kat evez�vel vagy egy hoszsz� n�dsz�llal k�nnyed�n ki lehet tapogatni a kem�nyebb, agyagos r�szek ut�n kutatva, �s ennek hat�s�ra az etet�st is koncentr�ltabban v�gezhetj�k. �rdekes, �ltalam is megfigyelt jelens�g, hogy egyes tavakon a pontyok az er�s sz�l �ltal keltett �ramlatokkal sodortatj�k magukat. Ezek az �ramlatok gyakran magukkal ragadj�k a ponty term�szetes t�pl�l�kb�zis�t k�pez� �llati szervezeteket (�rvasz�nyogl�rva, szitak�t�l�rva, kerekesf�reg, v�zi�szka, v�zibolha, kandicsr�k), melyek a v�zter�let sz�lir�nnyal megegyez� oldal�n felhalmoz�dnak, �s a pontyok is erre a ter�letre csoportosulnak. Az id�j�r�si frontok sok horg�sz szerint a fog�sokat tekintve ink�bb el�nnyel szolg�lnak.
Haszn�ljuk ki ezeket az emberi szervezet sz�m�ra gyakran neh�z napokat, mert a pontyhorg�szat
ter�n csod�s meglepet�sek �rhetnek benn�nket.

A pontyok �tv�gy�ra hat� k�rnyezeti t�nyez�k:
1. Id�j�r�si frontok.
2. �vszak, napszak, a nappalok �s az �jszak�k hossza.
3. Napf�ny, az �tvil�g�tott (fotikus) v�zr�teg vastags�ga, vagyis az �tl�tsz�s�g.
4. A napi h�ing�s, a v�z h�m�rs�klete, tov�bb� a k�l�nb�z� h�tartalm� v�zr�tegek vastags�ga.
5. Sz�lj�r�s, uralkod� sz�lir�ny, sz�ler�ss�g.
6. L�gnyom�sv�ltoz�s.
7. Holdj�r�s.
8. Az �rad�s �s apad�s gyakoris�ga, id�tartama.
9. A sodr�s er�ss�ge.
10. A v�z oldott oxig�ntartalma.
11. A v�zben felhalmoz�d� szerves anyag mennyis�ge.
12. Az adott horg�szv�z term�szetes t�pl�l�kb�zisa.
13. A pontyok �letkora, �letkorhoz k�t�tt kond�ci�ja, eg�szs�gi �llapota.

A pontyok �tv�gy�ra hat� emberi t�nyez�k:
1. T�jidegen halfajok betelep�t�se term�szetes vizeinkbe, melyek t�pl�l�kkonkurensei �shonos halfaun�nknak, tov�bb� az ivad�kok jelent�s h�nyad�t k�ros�tj�k.
2. A mesters�ges horg�szv�zi etet�s gyakoris�ga, az etet�anyag �sszet�tele, em�szthet�s�g�nek ideje.
3. A horg�sztavak id�szakos fert�tlen�t�s�re felhaszn�lt kl�rm�sz �s m�szhidr�t mennyis�ge, a semleges�l�s id�tartama.
4. A felel�tlen m�rt�kû mûtr�gya�s n�v�nyv�d�szer-felhaszn�l�s, illetve egy�b szerves szennyez�anyagok (ipari szennyvizek) besziv�rg�sa term�szetes vizekbe, amely a n�v�nyi planktonok �s egyes h�n�rf�l�k elburj�nz�s�t, az �n. eutrofiz�ci�t gerjeszti.