Balin
![](http://www.tar.hu/horgaszportal/kepek/halak%20fajtai/balin2.jpg)
Aspius aspius Linn, 1758
Szinonim: Cyprinus aspius (Linn, 1758); Aspius rapax Agassiz (Herman, 1887).
Teste ersen megnylt, ht- s hasvonala csaknem egyformn velt, oldalrl kiss laptott. A fej hosszks, alacsony s keskeny. A szj nagy, az ajkak kemnyek. Az als ajak kampszeren behajl, valamelyest hosszabb, mint az als. Br ragadoz, szjban nincsenek fogak, ellenben garatfogai ersek, kampszeren hajlottak. Testket vkony apr cycloid pikkelyek bortjk. Az szk, klnsen a pratlanok nagyok, erteljesek. A ht- s a farokalatti sz szeglye ersen homor. A mellsz hossz s hegyes. A htoldala szrks vagy kkesfekete, az oldala lomszrke sznezet, a has ezstfehr. A ht s a faroksz szrksfekete, a tbbi ttetszen szntelen vagy enyhn vrhenyes. Tipikus lhelye a folyk kzps szakasza s a nagyobb llvizek. A zavaros s szennyezett vizeket kerli. A lass sodrs, hinaras helyeken, a vzfelsznhez kzeli vzrtegekben tallhat kisebb-nagyobb csapata, klnsen ott, ahol legfontosabb tpllkhala, a ksz nagy tmegben fordul el. Ivarrettsgt 3-4 ves korban ri el. A menyhal s a csuka utn az egyik legkorbban v halunk. Mrciusban hatalmas csapatokban vonul a megszokott vhelye fel. A part menti fzfk gykereire, vagy a kavicsos, homokos mederre rakja le 1,4-1,5 mm tmrj, srgs, ersen ragads ikrit. Az embrionlis fejlds 9-12 oC-on 10-15 napig tart, a kikel lrvk 5-6 mm hosszak. A szikzacsk 3-4 nap alatt felszvdik, a lrva eleinte kerekesfrgekkel, majd plankton-rkokkal tpllkozik. 3-4 hnapos korban lassan rtr a ragadoz letmdra, a ktves balin mr csaknem kizrlag halakkal tpllkozik (Trzebiatowsi s Leszczewicz, 1976). Viszonylag hossz let s nagyra nv halfaj.
![](http://www.tar.hu/horgaszportal/kepek/halak%20fajtai/balin3.jpg)
![](http://www.tar.hu/horgaszportal/kepek/halak%20fajtai/balin.jpg)
|