Harcsa

Silurus glanis Linn�, 1758

Sz�les, dorzoventr�lisan lap�tott nagy feje, el�l hengerded, majd a has�sz�k m�g�tt hirtelen elkeskenyed�, oldalr�l er�sen lap�tott teste �s nagyon hossz� farokr�sze jellegzetes k�ls�t k�lcs�n�z a harcs�nak. Sz�ja nagy, a fels� �s az als� �llkapcson apr�, hegyes fogak �lnek. A fels� �llkapocs sz�jsz�glet�nek k�zel�ben l�v� 1-1 hossz� bajuszsz�l h�trasim�tva t�l�r a mell�sz� cs�cs�n. Az als� �llkapcson n�gy v�konyabb �s sokkal r�videbb bajuszsz�l tal�lhat�. Szeme eg�szen kicsi. A mell�sz�k j�l fejlettek, lekerek�tettek, a h�t�sz� felt�n�en r�vid �s alacsony. A h�t vonala csaknem egyenes. A farokalatti �sz�ja nagyon hossz�, a v�gb�lny�l�st�l a farok�sz�ig terjed. A farok�sz� lekerek�tett. Az oldalvonal csaknem egyenes lefut�s�. Teste pikkelytelen, csupasz. Sz�n�t nagyban befoly�solja a k�rnyezet, h�ta z�ldessz�rke, agyagsz�n�, barn�ssz�rke vagy teljesen fekete, amelyen m�rv�nyszer� rajzolat figyelhet� meg. Oldalai olajz�ldek, vagy sz�rk�k, szint�n m�rv�nyozott rajzokkal. Hasa feh�r vagy s�rg�sfeh�r, kisebb-nagyobb s�t�tebb pontokkal. P�ratlan �sz�i s�t�tsz�rk�k, a t�bbi vil�gosabb. Az alb�n� p�ld�nyok �risze s�rga. A hegyi patakokon �s foly�kon k�v�l majdnem minden domb- �s s�kvid�ki foly�ban, azok mell�k- �s holt�gaiban, tavakban, m�g brackv�zes tenger�bl�kben is megtal�lhat�. Foly�kban, tavakban a m�ly, iszapos, gy�kerekkel teli ter�leteket, k�g�tak, tusk�k k�rny�k�t, a foly�k al�mosott �rny�kos partoldalait kedveli, ahol �let�nek igen nagy r�sz�t t�lti. H�rom�ves korukig csoportos �letm�dot folytatnak, ezut�n m�r csak vermel�skor tal�lhat�k meg nagyobb csoportban, az id�sebb p�ld�nyok szoliterr� v�lnak. A tejesek 3-4, az ikr�sok 4 �ves korban v�lnak ivar�rett�. Az ivar�rett p�ld�nyok �prilisban kezdik meg v�ndorl�sukat megszokott �v�helyeik fel�. Az ivari dimorfizmus kifejezett. A h�mek �llkapcsa sz�gletes, az ivari szem�lcs hegyes, a mell�sz� els� sugara S-alak�. A n�st�nyek ivari szem�lcse kerek v�g�. Kettes�vel-h�rmas�val csoportosulva keresik fel a megfelel� �v�si szubsztr�tum� helyeket, a f�k hajsz�lgy�kereit, a ki�nt�ses ter�letek f�ves, k�nnyen felmeleged� ter�leteit, amelyet el�zetesen gondosan letisztogatnak farkuk sepreget� mozdulataival. M�jus v�g�n �s j�niusban, tart�san 20 � C f�l�tti v�zh�m�rs�kletn�l t�rt�nik meg az �v�s, melynek sor�n egy n�st�ny 100-500 ezer, 1-2 mm �tm�r�j� ikr�t rak le. A megterm�keny�tett, ragad�s ikr�k 3-4 mm nagys�g�ra duzzadnak. A f�szket a h�m �rzi, igyekszik minden ellens�get t�vol tartani, ugyanakkor fark�nak legyez� mozdulataival �lland�an friss�ti a vizet az ikr�kon. A h�m�rs�klett�l f�gg�en 3-7 nap alatt kikel� 7 mm-es l�rv�k 5-7 napig m�g a szikanyagb�l t�pl�lkoznak. A l�rva els� t�pl�l�k�t zooplankton-szervezetek k�pezik, majd hamarosan �tt�r a bentikus �l�l�nyek fogyaszt�s�ra. A ragadoz� �letm�dot a 30-52 mm-es ivad�k kezdi meg. F� t�pl�l�kukat halak alkotj�k, de elfogyasztanak minden el�rhet� t�pl�l�kot, �l�t �s d�g�t egyar�nt (v�zimadarat, eml�s�ket, k�t�lt�eket, puhatest�eket). Gyomortartalm�nak vizsg�lat�val v�ltozatos t�pl�l�kb�zist igazoltak (Vasiliu �s Popescu, 1943; V�s�rhelyi, 1968). Eur�pa �desvizeinek m�sodik legnagyobbra n�v� hala.