A ponty horg�szata

Hol keress�k a pontyot?

A ponty t�nyleges jelenl�t�re valamely v�zszakaszon - a horg�szok szerencs�j�re -, k�l�nf�le jelekbõl k�vetkeztethet�nk. Ilyen pl. a "t�r�s", vagyis az a jelens�g, amikor a ponty �lc�k ut�n kutatva felt�rja a fen�kiszapot, s a t�r�s nyom�n apr� bubor�kok t�rnek a v�z felsz�n�re. Ne t�vessz�k �ssze ezeket a rothad�s miatt keletkezõ g�zfelt�r�sekkel! M�g az ut�bbiak egy helyrõl fakadnak fel, a pontyt�r�st - a ponty lass� vonul�s�nak megfelelõen - a bubor�kok lass� helyv�ltoz�sa jelzi.
Egy m�sik, feltûnõbb jel a "pontyugr�s". A pontynak saj�ts�gos tulajdons�ga, hogy gyors nekilend�l�ssel a v�z sz�ne fel� t�rve, "kipender�l", val�s�ggal kiugrik a v�zbõl, �s jellegzetes hangot ad� nagy loccsan�ssal pottyan vissza. Ha valahol a n�dsz�len, a h�n�rosban vagy a ny�lt v�zen pontyugr�st l�tunk, ott biztosan r�akadunk a pontycsapatra. A ponty ugyanis mindig csapatosan v�ndorol! A csapat n�ha csak 4-6 egyedbõl �ll, de gyakran t�bb tucat is �sszeverõdik, s lass� v�ndorl�ssal keresi fel a j� t�pl�lkoz�helyeket. A legjobb helyeken hosszan elidõznek. Ha megismer�nk a v�zen n�h�ny olyan helyet, ahol gyakori a pontyugr�s, �rdemes ezeket a helyeket sz�mon tartani �s olyankor is felkeresni, amikor nem l�tunk ugr�st.
Sz�lcsendes idõben a n�dmozg�s is feltûnõen jelzi a pontycsapat tart�zkod�si hely�t, vonul�s�t. Szeles idõben m�r csak n�mi gyakorlattal lehet a ponty �ltal elõid�zett n�dmozg�st �szrevenni. Nem a n�d magasan v�z f�l� ny�l� lev�lzet�t, bug�j�t kell figyelni, hiszen azt m�r a k�s sz�l is erõsen ide-oda lengeti. A n�d v�zbõl kiny�l� v�kony sz�r�nak t�v�t figyelj�k, amely a sz�l hat�s�ra alig mozog, ann�l hat�rozottabban od�bb mozdul, kileng, ha ponty j�r a n�dasban.

Etet�s, csalik

A pontyhorg�szok elõszeretettel haszn�lj�k csalik�nt a n�v�nyi magvakat, valamint a tetszõleges nagys�g�ra �s kem�nys�gûre alak�that� t�sztagyurm�kat - a ponty fõ t�pl�l�ka, az apr�, puha testû �llati szervezetek helyett. Emellett igen fontosn�k tartj�k a horg�szhely n�v�nyi t�pl�l�kkal val� rendszeres etet�s�t, hogy a ponty megismerje �s r�szokjon a n�v�nyi csal�tekre, s min�l t�bb csapat keresse fel az etetett helyet.
Az etet�s azonban nem mindig hozza meg a v�rt eredm�nyt. Vannak vizek, amelyekben a leggondosabban karbantartott, etetett helyeken is csak ritk�n akad egy-egy ponty horogra. Mi lehet ennek az oka?
A magyar�zatot a t�gazdas�gi halteny�szt�s gyakorlata adja meg. Bebizonyosodott, hogy csup�n n�v�nyi takarm�nnyal nem lehet pontyot teny�szteni. A ponty sz�m�ra n�lk�l�zhetetlen a halastavak apr� �llati szervezetekbõl �ll� term�szetes t�pl�l�kk�szlete. A n�v�nyi takarm�ny (b�za, kukorica, bors�, stb.) t�meges fogyaszt�s�ra csak t�lzs�fol�ssal lehet a pontyot k�nyszer�teni. Ez�rt a t�gazdas�gokban nem csup�n annyi pontyot helyeznek ki, mint amennyit a t� term�szetes t�pl�l�kkal el tud l�tni (100 %-os tel�tetts�g), hanem ennek mintegy h�romszoros�t (300 %-os tel�tetts�g), �jabban olykor m�r a t�bbsz�r�s�t. �gy a ponty r�k�nyszer�l a takarm�ny elfogyaszt�s�ra, hiszen a t�lzs�folt �llom�ny m�r nem tal�l elegendõ term�szetes t�pl�l�kot.
A term�szetes vizeken azonban m�s a helyzet. A term�szet csak annyi halat tûr meg a vizeken, amennyit term�szetes t�pl�l�kkal el tud l�tni. Mi�rt fogyasszon a ponty kukoric�t vagy m�s n�v�nyi eledelt olyan v�zen, ahol korl�tlan mennyis�gben �ll rendelkez�s�re term�szetes t�pl�l�k.
A fõtt kukorica vagy a k�l�nb�zõ anyagokkal �zes�tett t�sztagyurma teh�t nem csodaszer, amilynek a ponty nem tud ellen�llni, ha egyszer megk�stolta. Az etet�snek egy�bk�nt sem az a szerepe, hogy hozz�szoktassa a pontyot a n�v�nyi t�pl�l�khoz. Erre nincs is sz�ks�g, hiszen term�szetes vizeink ponty�llom�ny�nak java r�sz�t t�gazdas�gokb�l telep�tett�k, ahol k�t-h�rom nyaras kor�ig kukoric�val �s m�s n�v�nyi anyagokkal takarm�nyozt�k a pontyot.
A t�gazdas�gi tapasztalatokat, ez etet�s szerep�t igyekezz�nk helyesen alkalmazni a horg�szat eredm�nyess�g�nek fokoz�sa v�gett: k�nyszer�ts�k a pontyokat a n�v�nyi csal�tek felv�tel�re azzal, hogy sûr�tj�k a term�szetes vizek ponty�llom�ny�t olyan m�rt�kig, hogy - a term�szetes t�pl�l�k szûk�s volta miatt - r�k�nyszer�lj�n a n�v�nyi csal�tek elfogad�s�ra. A j� eredm�nynek, a t�bb kap�snak elsõsorban a ponttyal zs�folt v�z, a 150-200 %-os tel�tetts�g az alapvetõ felt�tele.
A horg�szhelyek rendszeres etet�se csakis ilyen k�r�lm�nyek k�z�tt �rv�nyes�lhet, s hozhatja meg az eredm�nyt.

Milyen m�dszert v�lasszunk?

A pontyra igen v�ltozatos k�r�lm�nyek k�z�tt horg�szunk. Nem csup�n abban kell d�nteni, hogy �sz�s vagy fen�k�lmos k�szs�ggel k�n�ljuk-e fel a csal�tket, hanem figyelembe kell venni a v�z m�lys�g�t �s �raml�s�t, a horg�szhely v�zin�v�nyzettel val� belepetts�g�t, az idõj�r�s alakul�s�t, a ponty kap�kedv�t, �s sz�mos m�s k�r�lm�nyt is. Csakis ezek m�rlegel�s�vel v�laszthatjuk ki a megfelelõ szersz�mot �s alkalmazhatjuk a legalkalmasobb horg�szm�dszert.
A. pontynak k�tf�le m�don k�n�lhatjuk fel a csalit: �sz�s vagy fenekezõ m�dszerrel. A horg�szhely t�vols�ga, a v�z m�lys�ge, �raml�sa, a sz�lj�r�s d�nti el, melyik elõny�sebb.

Megv�rni vagy megkeresni?

Az alkalmazott m�dszer att�l is f�gg, hogy egy helyben �lve v�rjuk-e a pontykap�st, vagy cserk�szõ horg�szattal keress�k meg a pontycsapatokat.
Az egyhelyben �lõ horg�szat elõnyeit azok �lvezhetik legjobban, akik horg�sz�ll�ssal rendelkeznek vagy jel�lt hely�k van. A pontyoz�snak ez a legk�nyelmesebb m�dja a j�l telep�tett vizeken rendszeres etet�s mellett t�bbnyire j� eredm�nnyel j�r �s b�k�s sz�rakoz�st ny�jt. H�tr�nya, hogy egyetlen helyhez vagyunk k�tve, amelyen az eredm�nyess�get t�bb k�r�lm�ny is megzavarhatja; pl. a horogr�l leszakadt hal, a t�ladagolt etet�s vagy a pontyok idõszakonk�nti v�ndorl�sa.
A ponty m�g a legbõs�gesebb t�pl�l�kot ny�jt� helyen sem marad meg �lland�an! Tart�zkod�si hely�t Iass� mozg�ssal, de �lland�an v�ltoztatja. A cserk�szõ, keresõ pontyoz�snak �ppen az a nagy elõnye, hogy a m�r ismert jelek alapj�n (pontyugr�s, n�dmozg�s) r�bukkanhatunk azokra a helyekre, ahol a pontycsapatok pillanatnyilag tart�zkodnak.
Ugyanakkor h�tr�nya, hogy nagyobb f�rads�ggal j�r, �s a be�p�lt v�zpartok, horg�sz�ll�sok miatt egyre kevesebb a n�d menti szabad horg�szhely. A mederben azonban m�g korl�tlan lehetõs�gei vannak a cserk�szõ pontyoz�snak.
A megfelelõ erõss�gû szersz�m kiv�laszt�sakor t�bb t�nyezõt kell figyelembe venni. Mindenekelõtt a hal nagys�g�t. Min�l nagyobb pontyra sz�m�tunk, ann�l erõsebb felszerel�st kell v�lasztanunk. Igaz, hogy gyenge, hajl�kony bottal, v�kony zsin�rral is ki lehet f�rasztani a nagyobb pontyot, �mde ilyen felszerel�ssel csak kisebb f�kezõ erõt tudunk kifejteni, ez�rt a hal t�bb zsineget h�z le az ors�r�l, kirohan�sait sokszor meg ism�tli, s hosszabb ideig tart a kif�raszt�sa.
Akad�lyos terepen m�s a helyzet. Itt mindenk�ppen meg kell akad�lyozni, hogy a ponty m�lyen bemenek�lj�n a n�dasba, mert a kagyl�k, csig�k, a n�dsz�lak menthetetlen�l elv�gj�k, elfoszlatj�k a zsineget. Ilyen helyen elengedhetetlen az erõs felszerel�s.
Ennek helyes megv�laszt�sa f�gg a ponty �tv�gy�t�l, kap�kedv�tõl is. Az �hes ponty erõteljesen kap. Az �sz� mozg�sa, a fenekezõzsin�r fesz�l�se hat�tozottan jelzi a kap�st. A ponty azonban nem mindig �hes. Vannak idõszakok, amikor kimondottan k�nyesen kap. A prefront�lis idõszakban pl. szinte lehetetlen horogra kapni, ha durva szersz�mmal, nagy szemû, kem�ny kukoric�val, merev zsin�rral horg�szunk. M�gis v�kony, l�gy zsin�rral, kis horoggal n�ha m�g ilyenkor is r�kap az apr�, puha csalira.
Sohasem tudhatjuk elõre, milyen lesz a ponty �tv�gya �s mekkora ponty fog horogra akadni. A terepviszonyokat azonban azonnal meg�t�lhetj�k. Ennek alapj�n a pontyoz�shoz t�bbf�le erõss�gû felszerel�st kell v�lasztanunk, ak�r �sz�s, ak�r fenekezõfelszerel�ssel horg�szunk.
Ny�lt v�zen, akad�ly n�lk�li terepen legk�nnyebb a helyzet. Itt b�tran haszn�lhatunk eg�szen k�nnyû, hajl�kony botot �s a hozz� tartoz� felszerel�st. Ny�lt v�zen nemcsak sikerrel f�raszthatjuk ki a t�bb kil�s pontyot, hanem csakis ilyen �rz�keny felszerel�ssel gyõzhetj�k le a ponty �vatoskod�s�t, �tv�gytalans�g�t a k�nyes kap�sok idõszak�ban.
A v�zin�v�nyzet k�z�tt, a h�n�ros ter�leteken, a keskeny n�ds�v ment�n m�r csak j�val erõsebb bottal akad�lyozhatjuk meg, hogy a ponty a v�zin�v�nyzetbe menek�lj�n. A zsin�rnak is vastagabbnak kell lennie. Ilyen helyen m�r j� haszn�t vessz�k a vastag h�s� horognak, nehogy a hal az erõteljes f�kez�s miatt leszakadjon a horogr�l. Ez a k�z�perõs felszerel�s csak j� kap�si idõszakban v�lik be. K�nyes kap�si idõszakban csak kiv�telesen.
A sz�les, m�ly vizû n�das vagy a v�z al� s�llyedt f�k, tusk�k k�rny�ke jelenti a legnehezebb terepet. A m�ly vizû n�das �lland� otthona a pontyoknak. Ebben tany�zik, ebbõl j�r ki-be, s a n�dsz�leken kap legink�bb a horogra. Kap�s ut�n azonnal a n�dasba menek�l, s ha kapit�lis p�ld�ny, ellen�llhatatlanul t�r a n�d belseje fel�! Berohan�s�t csak igen erõs bottal, nagy, vastag h�s� horoggal �s erõs zsin�rral lehet megf�kezni. Ilyen felszerel�ssel csak j� kap�si idõszakban sz�m�thatunk eredm�nyre.

�sz�s horg�szat

A s�k�ly, 1-2 m m�lys�gû, v�zin�v�nyzettel belepett �ll�vizeken - felt�ve, hogy a horg�szhely nincs 10-15 m-n�l t�volabb - legc�lszerûbb �sz�s k�szs�ggel pontyozni. A sikert nagyban elõmozd�tja a min�l csendesebb, alig hull�mz� v�z. Cs�nakb�l kis t�vols�gra horg�szva n�ha m�g a m�ly mederben is jobban bev�lik az �sz�s horg�szat.

Az �sz�s szerel�k v�ltozatai

A ponty horg�szat�hoz mindig a terepviszonyoknak megfelelõ botot, zsineget, horgot �s ors�t v�lasszunk, de vegy�k figyelembe a ponty kap�kedv�t is. �vatoss�g�t - a v�z m�lys�g�nek, �raml�s�nak, hull�mz�s�nak, fen�kviszonyainak figyelembev�tel�vel - elsõsorban az �sz� �s az �lmoz�s helyes �ssze�ll�t�s�val gyõzhetj�k le. Figyelembe kell venni azt is, hogy a pontykap�s m�sodpercek alatt zajlik le! Az �sz�jelz�s�tõl a bev�g�sig t�bbnyire csak 2-3 m�sodpercnyi idõ �ll rendelkez�sre.
A horogra kap� ponty par�nyi kukoricaszemet vagy mogyor� nagys�g� t�sztagyurm�t szippant fel, majd lassan megindul vele. Ek�zben �lomnehez�ket �s �sz�t kell mag�val cipelnie. Min�l kisebb a horog, az �lom �s az �sz�, min�l v�konyabb �s l�gyabb a zsin�r, ann�l kev�sb� �rzi meg az ellen�ll�st. �mde a csalit n�ha messzire kell haj�tani; ehhez nagyobb s�lyra, nagyobb �sz�ra van sz�ks�g. Erõs sz�lben, lassan �raml� v�zben is csak nagyobb �lommal tudjuk a csalit a fen�khez r�gz�teni. Horg�szatunk siker�t nagyban befoly�solja, mik�ppen tudjuk az ellent�tes szempontokat az �sz� �s az �lmoz�s k�z�tti helyes �sszhang megteremt�s�vel kiel�g�teni.
Az �sz�s szerel�k �rz�kenys�ge szempontj�b�l h�rom fõ t�pust szoktunk meg k�l�nb�ztetni: a klasszikust, a felfektetõs �s az osztott s�ly� szerel�ket.
A klasszikus szerel�k (108.�bra) k�ts�gen k�v�l legkev�sb� �rz�keny a pontyoz�shoz. L�nyege, hogy a horog felett 20-30 cm-re egyetlen �lmot erõs�ts�nk a zsin�rra, de jobb, ha cs�sz��lmot haszn�lunk �tk�zõvel. Ha az �sz� elb�rja az �lmot, egyar�nt alkalmazhatjuk v�z k�zti �s fen�ken val� horg�szathoz. Elõnye, hogy a fen�ken fekvõ nagyobb �lom miatt sem a sz�l, sem a v�z lass� �raml�sa nem g�rgeti a csalit a fen�ken. H�tr�nya, hogy nem el�g �rz�keny, a kap�st k�sõn jelzi - ha eltûnik az �sz�, azonnal be kell v�gni; tov�bbi h�tr�nya, hogy iszapos fen�ken a nagyobb �lom m�lyen els�llyed. Ilyenkor meg kell gondolni, vajon nem lenne-e j� �sz� n�lk�l fenekezni.
A felfektetõs szerel�k (109. �bra), amelyet haz�nkban (!) haszn�ltak elõsz�r pontyoz�shoz, sokkal �rz�kenyebb az elõbbin�l. Ehhez saj�tos alak� �sz�t (a) �s csak egyetlen, apr� - 5-6 mm �tm�rõjû - �lomgoly�csk�t haszn�lunk, amely k�zvetlen�l horog felett, att�l csak 4-5 cm-re van a zsin�rra r�gz�tve. Az �sz�ra jellemzõ, hogy a v�zbe ny�l� als� r�sze csak 4-5 cm hossz�, v�z f�l� ny�l� r�sze viszont kiss� hosszabb antenn�val k�sz�l. Az ereszt�ket �gy kell be�ll�tani, hogy az �lom a fen�ken fek�dj�n, az �sz� t�rzs�nek felsõ r�sze �s az antenn�ja pedig merõlegesen a v�z f�l� ny�ljon. Kap�sn�l a ponty csak apr� �lmot emel fel a fen�krõl (1), s mik�zben visszabillen eredeti helyzet�be, az �sz� lassan elfekszik a v�z sz�n�n (2), s �gy feltûnõen jelzi a kap�st. Ilyenkor m�r be kell v�gnunk!
A felfektetõs szerel�ket m�g tov�bb finom�thatjuk, ha az �lomterhel�st nem egy darabban, hanem megosztottan, k�t apr� r�gz�tett s�r�tszemmel oldjuk meg (3). �gyelj�nk arra, hogy a felsõ s�r�t egymaga ne tudja f�ggõlegesre �ll�tani a szerel�ket, csak az als� s�r�tszemmel egy�tt.
A felfektetõs szerel�k saj�tos v�ltozat�t, egyben a szerel�k �rz�kenys�g�nek tov�bbi fokoz�s�t jelenti a "feltol�s" szerel�k, amely n�ha pontyoz�shoz is kitûnõen bev�lik. Mûk�d�s�t azonban - mint speci�lis d�v�rezõ szersz�mot - a d�v�rkeszeg horg�szat�n�l ismertetj�k.
A felfektetõs szerel�k elõnyei csek�ly (1-2 m m�lys�gû) v�zen �s sz�lcsendes idõben nyilv�nval�ak. M�ly v�zen �s erõsebb hull�mz�skor viszont alig haszn�lhat�. M�r gyenge sz�l, a v�z kis �raml�sa is megnehez�ti az ereszt�k pontos be�ll�t�s�t. A hull�mz�s pedig ritmikusan hol felfekteti, hol merõlegesre �ll�tja az �sz�t. Erõs hull�mz�sban a felfektetõs szerel�k hasznavehetetlen.
Az osztott s�ly� szerel�k (110. �bra) k�ts�gen k�v�l az egyik leg�rz�kenyebb �s legsokoldal�bb pontyoz�szerel�k, amely egyar�nt bev�lik ny�ltv�zi �s akad�lyos terepen val� horg�szathoz, f�ggetlen�l a v�z m�lys�g�tõl. Enn�l sem haszn�lunk kisebb nehez�ket, mint a felfektetõs szerel�kn�l - sõt esetleg nagyobbat. Csakhogy az �lmot nem egyben, hanem 4-6 db s�r�tszem form�j�ban erõs�tj�k fel a zsin�rra, egym�st�l 15-25 cm t�vols�gban. Az ereszt�ket �gy �ll�tjuk be, hogy a legals�, a horogt�l 25-30 cm-re levõ s�r�tszem se �rje el a feneket (a), hanem ef�l�tt 15-20 cm-re lebegjen. A ponty kap�skor nem emel fel �lmot a fen�krõl, csup�n a csal�tket a horoggal. Amikor elindul vele, csak fokozatosan �rzi az �lmok �s az �sz� ellen�ll�s�t. De m�r k�sõ: amikor az �sz� elindul �s a v�z al� s�llyed, m�g csak 2-3 m�sodperc telt el, de a csali m�r m�lyen a ponty sz�j�ban van, s bek�vetkezik a bev�g�s.
Az osztott s�ly� szerel�knek rendk�v�li �rz�kenys�ge mellett az is nagy elõnye, hogy a csali nem s�llyedhet az iszapba, tov�bb� egyar�nt haszn�lhat� a sek�ly part menti vizeken �s a meder m�ly szakaszain. Emellett v�kony t�rzsû �sz� kiv�laszt�s�val hull�mos v�zben is j�l haszn�lhat�.
Eredm�nyes haszn�lat�nak egyik felt�tele az �sz� �s az �lmoz�s t�k�letes kiegyens�lyoz�sa. Ennek elõfelt�tele, hogy m�r otthon k�sz�ts�nk el n�h�ny 70-90 cm hossz� elõk�t, k�l�nb�zõ erõss�gû mûanyag zsinegen, k�l�nb�zõ s�lyoz�ssal (b), �s v�lasszuk ki az elt�rõ s�lyoz�soknak megfelelõ �sz�kat. A kiegyens�lyoz�st az elõk�k karik�ba teker�s�vel, s az �sz� alj�n levõ karik�ba f�ggeszt�s�vel otthon egy v�zzel teli v�d�rben elv�gezhetj�k. Ha t�l m�lyre s�llyeszti az elõke az �sz�t, vegy�nk le az elõk�rõl 1-2 s�r�tszemet; ellenkezõ esetben n�velj�k a s�r�tek sz�m�t. A szerel�k akkor van j�l kiegyens�lyozva, ha az �sz� t�rzs�nek csak a legteteje �ri el a v�z sz�n�t, egy�bk�nt csak az antenna ny�lik a v�z sz�ne f�l�. A 110. �bra (c) �s (d) rajza k�t �sz�t�puson is bemutatja a kiegyens�lyoz�s helyes m�rt�k�t. A (c) jelû parafa testû, t�sk�ss�l t�rzsû �s antenn�j� �sz�; a (d) jelû �vegsz�l t�rzsû �s balsafa testû. Az ut�bbin�l - �gyelemmel a v�kony antenn�ra - nem �rt, ha test�bõl 2-3 mm-es darabka a v�z sz�ne f�l� ny�lik.
A m�sik elõfelt�tel az ereszt�k pontos be�ll�t�sa. Ehhez a 111. �bra szerint mindenekelõtt a szerel�k j� kiegyens�lyoz�s�r�l kell meggyõzõdn�nk. �ll�tsuk be az ereszt�ket j�val r�videbbre, mint amilyen a v�z m�lys�ge (111. �bra, 1). Ezut�n akasszunk m�lys�gm�rõ �lmot a horogra, �s az �tk�zõgumit toljuk fel a zsin�ron mindaddig, am�g el nem �rj�k a horg�szhelyen sz�ks�gesnek v�lt hossz�s�got. Ez nem mindig azonos a cs�nak mellett, illetve a horg�sz�ll�son m�rt v�zm�lys�ggel. Ha - esetleg t�bbsz�ri pr�b�lkoz�s ut�n - a horg�szhelyre vetett k�szs�gn�l �gy l�tjuk, hogy az �sz� t�rzse �ppen el�ri a v�z sz�n�t (2), biztosak lehet�nk abban, hogy az ereszt�k pontosan ugyanakkora, mint a v�z m�lys�ge. Enn�l azonban valamivel m�lyebb ereszt�kre van sz�ks�g�nk. M�g �ll�v�zen is lehets�ges ugyanis lass� v�z�raml�s, emellett a fen�k sem t�k�letesen egyenletes, a v�z is gyakran hull�mos.
Ez�rt hosszabb�tsuk meg az ereszt�ket 10-15 cm-rel a 111. �bra 3-as rajza szerint, s csak ezut�n h�zzuk az �tk�zõgumit feszesre. Mivel a horog 25-30 cm-re van a legals� s�r�tszemtõl, biztosak tehet�nk abban, hogy a meghosszabb�t�s ellen�re sem �ri el az �lomszem a feneket, a ponty teh�t gyan�tlanul kap a csalira.
Ha a v�z t�l m�ly, gumi�tk�zõ helyett haszn�ljunk pamuttekercs �tk�zõt, amely m�g a bot kis zsin�rvezetõ gyûrûin is k�nnyen �tcs�szik.
Az osztott s�ly� szerel�k nagy elõnyei mellett nem minden esetben haszn�lhat�. Az erõsen hull�mz� v�z vagy a v�z �raml�sa megnehez�ti alkalmaz�s�t.

�sz�s horg�szat akad�lyos terepen

A legerõsebb felszerel�st a sz�les, m�ly vizû n�dasokban kell haszn�lni. llyenek h�z�dnak p�ld�ul a Balaton �szaki partja ment�n. A n�ds�v n�hol csak 50 m-es, m�sutt megk�zel�ti a 100 m sz�less�get. A v�z m�lys�ge a n�dsz�leken 1,5-2,0 m k�r�li, de sz�les s�vban el�ri az 1,0 m-es m�lys�get. Ez a v�zszakasz, valamint a n�das elõtti v�zr�sz igazi otthona a pontynak. Itt �lland� mozg�sban van. Ki-be j�r a n�dasba �s legk�nnyebben a n�dsz�leken, a n�dba ny�l� kisebb nagyobb �bl�kben, t�lcs�rekben kaphat� horogra. Bev�g�s ut�n azonnal a n�dba t�rtet! Berohan�s�t - ha t�bb kil�s ponty akadt horogra - csak igen erõs felszerel�ssel lehet kiv�deni. Ilyen a 9. t�b�zat 4. csoportj�ba tartoz� kb. 3 m hossz�, legal�bb 2,5-3,0 kg teherb�r�s� ragasztott n�d vagy �vegrost (bambuszn�dn�l 4-4,5 m-es) bot, 50-60-as zsin�rral, k�zepes nagys�g� t�rol�ors�val �s 2/0-3/0-�s vastag h�s� horoggal (112. �bra, 1).
A n�dsz�li helyeket cs�nakkal is felkereshetj�k, de sokan elõnyben r�szes�tik a v�zre �p�tett horg�sz�ll�st. Ezeket n�hol bej�r�padl� k�ti �ssze a parttal, m�sutt csak cs�nakkal k�zel�thetõk meg.
A horg�sz�ll�sok igen k�lts�ges l�tes�tm�nyek, emellett a haj�z�sra vonatkoz� rendeletek sz�mos korl�toz� elõ�r�ssal szab�lyozz�k �p�t�s�ket! Ez�rt a horg�sz�ll�s fel�ll�t�sakor nagy gondoss�ggal kell elj�rni. Nencsak arra kell �gyelni, hogy a v�zfen�k ne legyen m�ly iszappal bor�tott vagy torzsokos, hanem arra is, hogy a horg�sz�ll�s ne legyen t�ls�gosan k�zel a horg�szhelyhez.
A n�dt�l 1,0 m-re �p�tett �ll�sr�l ugyan jobbra-balra egyar�nt kivethetj�k a horgot, de ilyen helyzetbõl - oldalir�nyb�l - nem tudjuk megakad�lyozni a horogra akadt ponty n�dasba rohan�s�t (113. �bra). Emellett az elker�lhetetlen dobog�s is elriasztja a pontycsapatot. Ez�rt igyekezz�nk az �ll�st a n�dt�l nagyobb t�vols�gra elhelyezni, vagy ha ez nem lehets�ges, v�lasszunk olyan helyet, ahol a n�d kisebb �ble biztos�tja a hely zavartalans�g�t (114. �bra), �s a halnak "szembõl" val� f�raszt�s�t. Itt az �ll�s csak 1,0 m-re van a n�dfalt�l, m�gis kb. 10,0 m-re horg�szhatunk az �b�lben �s a n�dsarkon, emellett a ponty n�dasba rohan�s�t ellenkezõ ir�ny� f�kez�ssel akad�lyozhatjuk meg.
Elõny�sebb, ha a n�d �ble nagyobb, s a horg�sz�ll�shoz nem vezet bej�r� (115. �bra). Az �ll�s itt kb. 5,0 m-nyire van a n�dfalt�l, m�gis �sz�s k�szs�g�nket 8,0-10,0 m-re vethetj�k be, sõt m�sik botunkkal fen�k�lmos k�szs�ggel j� 20,0 m-re horg�szhatunk a n�d t�ls� sarka k�zel�ben.
Nem helyeselhetõ a horg�sz�ll�snak a n�dasba m�lyen beny�l� t�lcs�rekben vagy a n�d belsej�ben levõ kisebb tiszt�sokon val� fel�p�t�se (116. �bra). Ilyen helyeken a halat csak durva erõszakkal lehet a kiemelõh�l�ba k�nyszer�teni, sportszerû f�raszt�sr�l sz� sem lehet. Emellett �gy t�bbnyire nagy k�r keletkezik az am�gy is gy�r�lõ n�d�llom�nyban.
A horg�sz�ll�s fel�ll�t�sakor �s õsszel, a partra sz�ll�t�skor tart�zkodjunk a n�d puszt�t�s�t�l. Horg�szat k�zben ne bolygassuk meg feleslegesen a n�dat, legfeljebb a horg�szhely f�l� hajl� egy-k�t n�dsz�lat v�gjuk le, nehogy a dob�st zavarja. Enn�l is jobb megold�s, ha egy v�kony, k�nnyen szakad� pamutfon�llal k�tj�k �ssze a dob�st vesz�lyeztetõ n�dsz�lakat.
A j�l megv�lasztott horg�sz�ll�s b�k�s, k�nyelmes �s rendszeres etet�s eset�n eredm�nyes horg�szatot ny�jthat, felt�ve, hogy a szoktat� etet�s folyam�n megtartunk n�h�ny alapelvet, ami fontos felt�tele a sikernek. Ilyen p�ld�ul az, hogy a ponty helyhez szoktat�s�hoz semmi esetre se haszn�ljunk nagy mennyis�gû, apr� szemû, puha, a keszegek sz�m�ra �nyenc t�pl�l�kot. Nemcsak az�rt, mert eleszik a ponty elõl, hanem fõk�ppen az�rt, mert nagy t�megû fõtt burgony�nak, fõtt t�sztaf�l�knek �s m�s, a v�zben gyorsan boml� hasonl� anyagoknak a besz�r�sa szennyezi a vizet, nagy oxig�nelvon�ssal j�r! A v�d�rsz�mra v�zbe sz�rt rothad� anyag t�nkreteszi a horg�szhelyet, s a pontyot m�g a k�rny�krõl is elriasztja! A helyes megold�s: elõ�ztatott, sõt nyers kukoric�val vagy m�s hasonl� anyaggal val� etet�s.
Fontos elv az is, hogy csak annyit etess�nk, amennyi naponta elfogy. S�lyos hiba, ha rossz kap�si idõszakban v�ltozatlanul besz�rjuk a szok�sos napi adagot. Ilyenkor sz�ntess�k be az etet�st! Idõszakonk�nt kutat�lap�ttal is ellenõrizz�k, nem halmoz�dott-e fel t�l sok etetõanyag a fen�ken.
Tartsuk meg azt a szab�lyt is, hogy a napi etetõanyagot lehetõleg a horg�szat befejez�se ut�n sz�rjuk ki, �spedig olyan mennyis�gben, hogy azt a pontyok a k�vetkezõ horg�szat kezdet�ig elfogyassz�k. A horg�szat megkezd�sekor csak n�h�ny szem fõtt kukoric�t - felt�ve, hogy a horogra is puha fõtt kukoric�t tûz�nk - sz�rjunk a horog k�r�, semmi esetre se nagyobb mennyis�get. Hiszen az�rt etett�nk rendszeresen, hogy a csapat a horg�szhely k�rny�k�n tart�zkodj�k �s v�rja az �jabb adagot. Az elsõ kap�s azt jelzi, hogy a pontyok megtal�lt�k a besz�rt szemeket, ak�rcsak a horgon levõt. Ilyenkor azonnal ism�telj�k meg a sz�r�st mindaddig, am�g kap�sunk van. Nagyobb mennyis�gû etetõanyag csak a horg�szat befejez�se ut�n ker�lhet a v�zbe.
A v�z ment�n lak�k t�bbnyire kora hajnalban �s esetefel� pontyoznak. Ilyenkor c�lszerû a napi etetõadagot k�t r�szletben kisz�rni. Egyik r�szt az esti horg�szat befejez�se, a m�sikat a hajnali horg�szat ut�n.
Ha cs�nakkal k�zel�tj�k meg a n�dsz�len levõ jel�lt hely�nket, nagy elõny, hogy tetszõleges t�vols�gban horgonyozhatunk le a horg�szhelytõl, �gy kev�sb� zavarjuk azt. Emellett nem vagyunk egyetlen helyhez k�tve; m�s helyet is felkereshet�nk, felt�ve, hogy van szabad hely a k�rny�ken.

Pontyoz�s k�z�perõs �sz�s felszerel�ssel

A cs�nakkal val� horg�szatnak akkor vessz�k igaz�n "haszn�t", ha kev�sb� akad�lyos terepen, vagy k�l�n�sen, ha ny�lt v�zen horg�szunk. A n�ds�v nem minden�tt olyan sz�les, mint a Balaton �szaki partj�n. Sõt a legt�bb �ll�v�z, holt�g, csatorna partj�t csak keskeny n�das �vezi. A sokszor csak 2-3 m sz�les n�d nem �lland� otthona a pontynak, b�r sz�vesen tart�zkodik a k�zel�ben, fõk�ppen, ha h�n�rmezõk ter�lnek el mellette. Ezekben ink�bb tal�l b�v�helyet �s j� t�pl�lkoz�ter�letet. Ha a h�n�rmezõk sz�l�n, kisebb tiszt�sain, vagy m�s v�zin�v�nyzet k�zel�ben horg�szunk, bev�g�s ut�n a ponty igyekszik ezekbe menek�lni. M�gis - hacsak nem kapit�lis p�ld�nyr�l van sz� - sokkal kisebb erõ sz�ks�ges a megf�kez�s�hez, mint ha a t�l sz�les �s m�ly n�dasba menek�lne.
Ha j� magasra tartjuk a botot, t�bbnyire csak 2-4 m-nyire hatol a h�n�rba. A feszes zsin�r felt�pi a h�n�rsz�lakat, ezek r�akadnak az �lomra, az �sz�ra �s a hal fej�re, gyakran eg�sz test�t elbor�tj�k. A ponty val�s�ggal megb�nul, s k�nnyen kih�zhat� a h�n�rb�l.
Ilyen helyeken j�val finomabb felszerel�st haszn�lhatunk pontyoz�shoz. Elegendõ a 9. t�bl�zat 3. csoportj�ba tartoz�, 2,7-3,0 m hossz�, 1,5-2,0 kg teherb�r�s� bot, 35-40-es zsin�r k�zepes peremfut� ors�val �s 1-1/0 �s, lehetõleg vastag h�s� horog. Az ut�bbit a 112. �bra 1-es rajza t�nteti fel.
Ez a felszerel�s teljesen elegendõ a legt�bb tavunkban, p�ld�ul a Velencei-t�ban, a R�ckevei-Dun�ban, a dunai, tisztai, k�r�si, stb. holt�gakban, valamint a nagyobb csatorn�kban, n�d menti vagy v�zin�v�nyzet k�z�tti �sz�s pontyoz�shoz, ak�r partr�l, ak�r cs�nakb�l horg�szunk.
A k�z�perõs felszerel�ssel val� pontyoz�s legnagyobb elõny�t a keresõ, cserk�szõ pontyoz�s k�zben �lvezhetj�k. Ilyenkor nincs sz�ks�g szoktat� etet�sre, hanem az ismert jelek alapj�n tal�lhatjuk meg a n�dsz�leken vonul� vagy a h�n�rosokban tart�zkod� pontycsapatokat.
Ha r�akadunk az elsõ pontycsapatra, ak�r azonnal elkezdhetj�k a horg�szatot. De jobb, ha m�g egy-k�t helyet keres�nk. Mielõtt azonban elinduln�nk, sz�rjunk be egy mar�knyi kukoric�t a felfedezett helyre. Ha ez n�d mellett van, csak n�h�ny szemet sz�rjunk a n�dba, a kukorica java r�sze a n�ds�v el� ker�lj�n. Ezzel a helyben tart� etet�ssel az a c�lunk, hogy a pontyok r�akadva a besz�rt eles�gre, tov�bbra is ott keresg�ljenek, turk�ljanak, am�g vissza nem j�v�nk. Ha m�g egy-k�t alkalmas helyet tal�lunk, k�sz�ts�k elõ azokat is m�sf�l-k�t mar�knyi kukorica kisz�r�s�val. A nagyobb mennyis�gre az�rt van sz�ks�g, mert ezekre a helyekre csak k�sõbb fogunk visszat�rni.
Ezut�n megkezdhetj�k a pontyoz�st az elsõ megsz�rt helyen. A cs�nakot lesz�r�kar�val vagy k�t�lre k�t�tt nagyobb kõvel, illetve erre a c�lra k�sz�tett betont�mbbel horgonyozzuk le, a n�d sz�l�tõl 8-10 m-re. Min�l sek�lyebb a v�z, ann�l nagyobb t�vols�gra helyezkedj�nk el a horg�szhelytõl. A cs�nak r�gz�t�sekor nagy �vatoss�ggal j�rjunk el, nehogy a csapat �szrevegye a szokatlan mozg�st, a talajrezg�st, �s elriadjon.
Ha n�dsz�len horg�szunk, igyekezz�nk a horgot a sz�lsõ n�dsz�lak k�zel�be haj�tani. De ne vigy�k ezt t�lz�sba, nehogy t�ldob�sn�l a k�szs�g a sz�lsõ n�dsz�lak k�r� tekeredjen, s kiszabad�t�sakor elriadjon a csapat. El�g ha az �sz� 0,2-0,5 m-re van a sz�lsõ n�dsz�lakt�l.
A j�l elõk�sz�tett �s megk�zel�tett helyen - hacsak a pontycsapat idõk�zben nem vonult el - t�bbnyire egy-k�t percen bel�l kap�sunk lesz. A horogra akadt hal kifog�sa ut�n sz�rjunk be �jb�l n�h�ny szemet, esetleg f�lmar�knyi kukoric�t a horg�szhelyre, hogy a csapat t�bbi tagja megnyugodjon s �jb�l keresg�lni kezdjen a megsz�rt helyen. Megt�rt�nhet, hogy ugyanitt kifoghatjuk a m�sodik, esetleg a harmadik pontyot is.
Elõfordul azonban az ellenkezõje is. Hi�ba horgonyzunk le �vatosan az elsõ helyen, nincs mozg�s, nincs kap�s. A pontycsapat oda�rkez�s�nk elõtt elhagyta a helyet. K�r ilyenkor hosszasan ott �ld�g�lni. Ha negyed �r�ig nincs kap�s, ne v�rjunk tov�bb, hanem keress�k fel a m�sodik, esetleg a harmadik helyet. Elõfordul, hogy n�ha csak az ut�bbin akad horogra az elsõ ponty.
Ugyan�gy kereshetj�k meg a pontyokat a h�n�rosban is. Ezek sok v�zen a keskeny n�dszeg�ly ment�n h�z�dnak. M�s vizeken a partt�l t�vol esõ v�zr�szeket lepik el kisebb-nagyobb h�n�rmezõk.
Cs�nakkal, keresõ horg�szattal nemcsak a h�n�rosok sz�l�re, kisebb �bleibe, hanem a benn�k levõ kisebb tiszt�sokba is bevethetj�k �sz�s k�szs�g�nket. Ilyen h�n�rmezõk ter�lnek el pl. a Balaton sz�mos hely�n, fõk�ppen az �szaki parton �s a d�li oldalon h�z�d�, n�hol 250-300 m sz�les parti s�von. A haj�kik�tõk k�rny�k�t is h�n�rmezõk �vezik. A m�l�kr�l is j�l lehet horg�szni a h�n�rmezõk sz�l�n, m�sutt csak cs�nakr�l k�zel�thetõk meg a h�n�rmezõk.
A m�l�k t�bbnyire zs�foltak. A t�bbi helyen azonban korl�tlan lehetõs�gei vannak a cserk�szõ pontyoz�snak. Sz�rjunk meg k�t-h�rom helyet egy-egy mar�k kukoric�val, majd keress�k fel sorra õket ugyan�gy, mint a n�dsz�li horg�szat k�zben.
A h�n�rmezõk k�rny�k�n a sek�ly, t�bbnyire csak 1,0-1,5 m m�ly, gyakran hull�mos v�zben nagyobb t�vols�gra, n�hol 15-20 m-re kell a horgot kihajtani. Ehhez nagyobb s�lyra �s �sz�ra van sz�ks�g, ugyanakkor a szersz�m �rz�kenys�g�nek nem szabad cs�kkennie. Ez�rt haszn�ljunk ilyenkor hull�m�ll�, alul nagyobb parafa vagy balsafa testû �sz�t (108. �bra, d), s az elõke hossza ne legyen t�bb 70 cm-n�l. Az elõk�re 7-8 s�r�tszemet erõs�ts�nk �gy, hogy a legals� a horogt�l 20-25 cm-re, a t�bbi pedig ef�l�tt sûrûn legyen elhelyezve (117. �bra).
Cserk�szõ horg�szat k�zben, felt�ve, hogy t�bb helyen nincs kap�s, pr�b�lkozhatunk m�s csal�tekkel. M�gis, ha t�bb horg�szhely �vatos megk�zel�t�se, megfelelõ mennyis�gû helyben tart� etet�s, valamint �rz�keny �sz�s szerel�k ellen�re sincs kap�s a k�zepes erõss�gû �sz�s felszerel�s�nkre, nyugodtan abbahagyhatjuk a pontyoz�st: az eredm�nytelens�get a ponty �tv�gytalans�ga okozta. N�ha azonban m�g ilyenkor is meg lehet fogni a pontyot, de ehhez az eddigiekn�l is �rz�kenyebb, finomabb felszerel�sre van sz�ks�g.

�sz�s horg�szat ny�lt v�zen

A legfinomabb pontyoz�felszerel�st az �ll�vizeknek a partt�l t�bbnyire t�vol esõ, m�lyebb szakaszain, akad�ly n�lk�li terepen haszn�lhatjuk. Itt a legnagyobb ponty is kifoghat� a 9. t�bl�zat 2. csoportj�ba tartoz�, kb. 3,0 m hossz�, 1 kg teherb�r�s� bottal, 25-�s zsin�rral, kis peremfut� ors�val �s 3-6-os sz�m� v�konyh�s� horoggal. Az ut�bbit a 112. �bra 3. rajza t�nteti fel. M�ly v�zen a hosszabb, teleszk�pos bot elõny�sebb. V�lasszunk osztott s�ly� szerel�ket, k�nnyû hull�m�ll� �sz�val.
A ponty �ltal�ban nem kedveli a meder hûv�sebb, m�ly v�z�t. Vannak azonban olyan vizeink, amelyeknek partja hirtelen m�ly�l. Ezekben a ponty javar�szt a ny�lt v�zen tart�zkodik, t�bbnyire a d�v�rcsapatokkal egy�tt. A ponty itt is megtal�lja �letfelt�teleit, hiszen a fen�kiszapban sok a sz�nyog�lca �s m�s, a ponty sz�m�ra kedvenc term�szetes t�pl�l�k.
A R�ckevei-Dun�n p�ld�ul a keskeny parti n�ds�v miatt a horg�szok t�bbnyire a partr�l vagy horg�sz�ll�sr�l a meder fel� vetik be fenekezõszersz�mukat. Ugyan akkor a meder t�lnyom� r�sz�n kitûnõ lehetõs�g ny�lik keresõ pontyoz�sra �sz�s felszerel�ssel. �gyelni kell azonban a haj�z�si rendelkez�sek megtart�s�ra, valamint arra, hogy ott helyezkedj�nk el a ny�lt v�zen, ahol a partr�l horg�sz�kat m�r nem zavarjuk!
A ny�ltv�zi cserk�szõ pontyoz�skor is a pontyugr�sok figyel�s�vel akadhatunk legk�nnyebben a csapatokra. A j�l halas�tott horg�szvizeken legink�bb a kora hajnali �r�kban �szlelhetõ sok ugr�s. Megfigyelhet�nk a v�zen olyan kisebb szakaszokat, ahol a meder alakul�sa, a t�pl�l�k bõs�ge vagy m�s ok miatt szinte mindennap sok az ugr�s. Ezeket a helyeket j�l jegyezz�k meg �s m�g olyankor is keress�k fel, ha nem l�tunk ugr�st. Azokat a helyeket, amelyeken horg�szni akarunk, b�j�val jel�lj�k meg. A ny�lt v�zen csak v�kony zsinegre szerelt, apr�, 200-300 g-os nehez�kkel terhelt b�j�t - pl. 40-50 cm-es n�ddarabot - szabad helyjel�l�sre haszn�lni, s a b�j�t a horg�szat befejez�sekor fel kell szedni! A zsineget a n�dsz�rra tekerj�k fel.
Lehetõleg k�t-h�rom hely megjel�l�se �s megsz�r�sa ut�n kezdhetj�k el a horg�szatot a legelõsz�r megsz�rt helyen. A cs�nak lehorgonyz�sakor vegy�k figyelembe a sz�lir�nyt �s a v�z lass� �raml�s�t. A keresztir�nyban f�j� erõs sz�l m�g a 10-15 kg-os k�veket is kimozd�thatja hely�kbõl. Ez�rt a cs�nak mindig sz�lir�nyban �lljon! A horg�szhelyeket csak 10-12 m-re k�zel�ts�k meg. A jel�lõb�ja se a megsz�rt helyen �lljon, hanem - a sz�lir�ny figyelembev�tel�vel - att�l 10-12 m-re (118. �bra). A helyet �gy k�zel�ts�k meg, hogy a cs�nak fara el�rje a b�j�t. Ha a v�z �ramI�sa �s a sz�lir�ny nagyj�b�l egybeesik, m�g lassan �raml� v�zben is bev�lik az �sz�s szerel�k.
A megsz�rt helyeket az eredm�nyess�g szerint v�ltogathatjuk. �rz�keny, finom felszerel�s�nkkel a ny�lt v�zen m�g a gyeng�bb kap�si idõszakban is kifoghatjuk a pontyot, sõt a nagyobb d�v�rkeszeget is. A ny�ltv�zi horg�szat folyam�n azonban a szersz�mot m�g tov�bb finom�thatjuk. Ennek m�dj�t a d�v�rkeszeg horg�szat�n�l ismertetj�k.

Fen�k�lmos horg�szat

Az �sz�sfelszerel�s nem minden v�zen alkalmas pontyoz�sra. Ha a horgot 15-20 m-n�l nagyobb t�vols�gra kell haj�tani, ha t�l m�ly a v�z vagy gyorsabb a v�zfoly�s, elõny�sebb a fen�k�lmos horg�szat. A felszerel�s �ssze�ll�t�sakor itt is alkalmazkodjunk a terepviszonyokhoz. A 9. t�bl�zatb�l v�lasszuk ki a terep neh�zs�gi fok�nak megfelelõen a 2., 3., illetve 4. csoportba tartoz� felszerel�st. Fenekez�shez - az �sz�s horg�szattal szemben - a r�videbb: 2,10-2,55 m-es botok alkalmasabbak.
Legyen vel�nk n�h�ny k�l�nb�zõ nagys�g� fenekezõ�lommal, k�l�nb�zõ erõss�gû zsin�rra szerelt fenekezõ elõke, nehogy a terepviszonyokhoz �s a ponty kap�kedv�hez legalkalmasabb szerel�k �ssze�ll�t�s�val a helysz�nen kelljen veszõdn�nk. Pontyoz�shoz egyar�nt haszn�lhatunk v�g�lmos �s cs�sz��lmos szerel�ket (73. �bra).
A fenekezõ felszerel�snek fontos kieg�sz�tõje m�g a parittya (67. �bra). A parittya gumija legyen j� minõs�gû �s kb. 30-35 cm hossz�. A kukorica befogad�s�ra szolg�l� zacsk� oldalai ne legyenek z�rtak, csup�n a fen�kr�sze legyen f�lk�r alakban levarrva. A paritty�val a 25-35 m t�vols�gra haj�tott horog k�r� n�h�ny n�gyzet m�teres ter�leten sz�tter�thetj�k a kukoricaszemeket. Ez a t�vols�g, ha fenekez�nk, �ltal�ban elegendõ.
Ha kiv�teles esetben enn�l is nagyobb t�vols�gra kell a csalit eljuttatni, egyesek az etetõanyaggal j�l megt�lt�tt etetõkosarat (119. �bra, a) haszn�lj�k cs�sz��lomk�nt (b) vagy v�g�lomk�nt (c). Akad�lyos terepen jobb az egyetlen horoggal szerelt elõke; ny�lt terepen - fõk�ppen, ha k�tf�le csal�tekkel horg�szunk - elõny�sebb a k�thorgos szerel�k (119. �bra, b �s c).
A felszerel�s �ssze�ll�t�sakor a terepviszonyokon k�v�l figyelembe kell venni a fen�k iszapos jelleg�t is. Min�l nagyobb t�vols�gra haj�tunk, ann�l nagyobb �lomra van sz�ks�g. A nagy �lom m�lyen s�llyed az iszapba, sokszor a csalit is mag�val h�zza (120. �bra, 1), �s kap�skor a halnak a zsineget nemcsak az �lmon, hanem a vastag iszapr�tegen is �t kell h�znia. Bev�g�skor a v�kony zsin�r k�nnyen megs�r�lhet. Ennek megakad�lyoz�s�ra j�l bev�lt a 120. �bra 1. rajz�n bemutatott eszk�z, amely a horgot az iszapr�teg felett tartja. Enn�l a s�ly a v�kony mûanyag csõ egyik v�g�re van erõs�tve, a zsineget a csõ m�sik v�g�re r�gz�tett forg�kapocs f�l�n vezetj�k ki.
A v�z �raml�si viszonyai is befoly�solj�k a fenekez�s m�dj�t. Ha a partr�l merõlegesen haj�tjuk be a horgot, m�g a lassan �raml� v�z is annyira nekifesz�l a zsin�rnak, hogy csak eg�szen v�kony zsin�rral �s nagy �lommal lehet a horgot helyben tartani. Kedvezõbb a helyzet, ha cs�nakb�l a meredek partoldalban vagy a parti k�vez�s t�v�ben pontyozunk. Ilyenkor a cs�nakot a partra h�zva, a cs�nak v�g�bõl a v�zfoly�s ir�ny�ban lefel� horg�szunk (121. �bra). J�val nehezebb, ha a partt�l t�volabb esõ v�zben horg�szunk. Ilyenkor a cs�nakot - a v�z �raml�s�nak figyelembev�tel�vel - gondosan kell r�gz�teni, nehogy imbolyogjon. A horgot mindig lefel�, a v�z ir�ny�ba dobjuk.
Figyelembe kell venni a sz�lir�nyt is! Erõs sz�lben szinte lehetetlen a cs�nakot j�l lehorgonyozni. Az ide-oda billegõ cs�nakban hol megfesz�l, hol meglazul a zsin�r. Sose tudni, mikor van kap�s; k�r ilyenkor fenekez�ssel k�s�rletezni.
Fenekez�s k�zben a zsin�r szak�t�szil�rds�g�t nemcsak az iszapos, de a homokos fen�ken is �lland�an ellenõrizni kell. Sek�ly v�zen t�voli dob�sn�l a zsin�r t�bb m�ter hossz� darabja a fen�ken fekszik. Bev�g�skor a homokszemcs�k val�s�ggal v�gigcsiszolj�k a zsineget. Az elõk�t �s a zsin�r n�h�ny utols� m�ter�nek teherb�r�s�t ez�rt horg�szat k�zben is t�bbsz�r ellenõrizni kell.
Pontyoz�sn�l a zsin�r megfesz�l�s�nek vagy meglazul�s�nak kezdet�tõl a bev�g�sig csak 2-3 m�sodpercnyi idõ �ll rendelkez�s�nkre. Ha ezalatt nem v�gunk be, t�bbnyire elk�s�nk! Pontyra legbiztosabb ez�rt egyetlen, k�zben tartott bottal fenekezni. Az ujjaink k�z�tt tartott zsinegen a fesz�l�s elsõ pillanat�t�l kezdve meg�rezz�k a kap�st, �s k�sedelem n�lk�l bev�ghatunk.
Ha nem v�gunk be idõben, a gyors bev�g�s h�j�n a fesz�lõ zsin�r kih�zza a ritmikusan l�l�gzõ, t�tog� ponty sz�j�b�l a horgot an�lk�l, hogy elakadna. Ilyenkor azt hissz�k, hogy abbamaradt a kap�s. A val�s�gban elk�st�nk a bev�g�ssal! A j� akad�snak az er�lyes, gyors bev�g�s az elõfelt�tele! Ez�rt helyes a botot k�zben tartani, �s egyetlen bottal fenekezni.
Haz�nkban - sajn�latosan - a horg�szok t�bbs�ge k�t bottal fenekezik pontyra. Ez csak akkor lehet eredm�nyes, ha a horg�sz �lland�an botjai k�zel�ben tart�zkodik, hogy kap�skor egy pillanatot se k�ssen. A v�kony zsin�rok �lland� szemmel tart�sa a t�kr�zõ v�zfel�leten neh�z, szemet ront� feladat. Ez�rt sokan kap�sjelzõkkel k�nny�tik meg a figyel�st. A leggyakrabban haszn�lt kap�sjelzõket a 77. �bra t�nteti fel.
A testforma jelentõs elt�r�st okoz az egyes pontyfajt�k v�dekez�s�ben. A gyorsabb v�zfoly�shoz szokott hossz� �s hengeres testû nyurga ponty gyors kirohan�ssal kezdi v�dekez�s�t, �s ezt sz�mtalanszor megism�tli. Emellett sz�v�san k�zd az �let��rt, m�g csak a kiemelõh�l�ba nem ker�l. A z�m�k testû nemes pontyok v�dekez�s�t nem annyira a heves kirohan�s jellemzi, mint ink�bb a kitart�, f�radhatatlan k�r�z�s a horg�szhely k�r�l.