Előfordulhat velünk, hogy a horgászás befejeztével marad az etetéshez és a csalizáshoz használt főtt kukoricából, főtt búzából. Aztán a legközelebbi horgászkirándulásnál tapasztalhatjuk, hogy az elfelejtett etető- és horgászcsalink megsavanyodott vagy megbüdösödött. Gondolhatjuk, ha már a csalink megromlott, legföljebb a vízbe szórjuk a halaknak, hátha megeszik, esetleg próbaként horogra is tűzünk belőle. Ilyenkor előfordulhat, hogy meglepetten tapasztaljuk, a romlottnak vélt csalira sok kapásunk van. De az ellenkezője is történhet, hogy minden hal elmenekül a közelből. Míg egyszer az „illatozó” csalira szép pontyok, dévérek, jászok kaptak, máskor hozzá sem nyúlnak.

 

Ennek a jelenségnek az a magyarázata, hogy az erjedés lehet alkoholos és tejsavas - ami kedvező az eredményes horgászatban, vagy lehet ecetsavas, vassavas, esetleg fehérjebomlási folyamat, vagyis rothadás. Ezekben az esetekben az ilyen „szagú” főtt kukoricát, búzát messze elkerülik a halak.

 

Legismertebb az alkoholos erjedés, amelynek során az élesztőgombák a cukrot szesszé alakítják, és az alkohol mellett más kellemes ízanyagok is keletkeznek. A jellegzetes élesztőízt szintén kedvelik a halak. Még azt is meg kell jegyeznünk, hogy legtöbb esetben az alkoholosan és tejsavasan erjesztett csalétkek sokkal jobbak a vaníliával, ánizzsal, mézzel vagy bármilyen más gyümölcslével ízesített csaliknál!

Alkoholos erjesztés házilag: egy literes befőttesüveget töltsünk félig vízzel, tegyünk bele két evőkanál cukrot és az erjeszteni kívánt csalit: főtt búzát, nyers, öreg vagy tejes kukoricát - esetleg ezeket is megfőzve. Annyit, hogy az üveg háromnegyed részéig legyen. Ezután adjunk hozzá kanálnyi élesztőt. Meleg helyen - 20-30 fokon tároljuk.

Az erjedés megindulását buborékok jelzik, s egynapi (24 órás) erjedés után kiváló minőségű csalihoz jutunk. Ha őrölt búza- vagy kukoricaliszttel etetünk, föltétlenül az üvegben erjesztett lével gyúrjuk össze. Az így előállított csali kiváló pontyozásra, ezüstkárászásra, dévérezésre és nagyobb keszegfélékre. Tartósító anyagot nem szabad hozzáadni! Az alkoholosan erjesztett csali négy-öt napig megtartja minőségét.

 

A tejsavas erjesztés: légmentesen lezárható befőttesüveget félig töltsünk föl az erjeszteni kívánt anyaggal - olyanokkal, mint az előbbi esetben. Tegyünk hozzá két evőkanálnyi cukrot és kanálnyi aludtejet. Öntsünk hozzá annyi vizet, hogy csordultig megteljen, és azután szorosan zárjuk le a csavaros kupakkal úgy, hogy ne maradjon levegő alatta. Szobahőmérsékleten az erjedési idő három-négy nap. Ennek az üvegnek a levét is összegyúrhatjuk az etetőanyaggal. A tejsavasan erjesztett csalit egy-két napig tarthatjuk - utána rothadásnak indul. Az így nyert csalit is igen jól fölhasználhatjuk nagyobb békés halak fogására, de elsősorban pontyozásra kiváló.

 

TUDNUNK KELL: Penészes, vagy csak a penészedés legkisebb jelét mutató csalit vagy etetőanyagot sose használjunk, mert az elriasztja a halakat, ugyanúgy mint bármilyen más rothadt anyag.

És még valami, amit a békés halak horgászatánál kell tudnunk: már-már elcsépelt téma, de jegyezzük meg: etetéssel az a célunk, hogy horgászhelyünkre csalogassuk a halakat, és hogy huzamosabb ideig ottmaradjanak, ami pedig számunkra a legfontosabb: kapásra ösztönözzük őket. Tehát az etetőanyag a halak étvágyának fölkeltésére, de semmiképpen jóllakatásukra való! Csak a rendszeres, de mérsékelt etetéssel érhetjük el célunkat, az pedig a jó fogás…

Érdemes kipróbálni ezt az igen egyszerűen elkészíthető csalit és azzal is etetni, ha van már etetett horgászhelyünk, etessünk hozzá két-három alkalommal néhány maroknyit, és azt fogjuk tapasztalni, hogy gyorsan rátalálnak a halak, megszeretik, ami számunkra sok kapást és sok szép megakasztott halat jelent. Különösen az őszi pontyozás legfogósabb csalija az erjesztett, főtt öreg kukorica. Olyan vízben, ahol vannak pontyok, biztosan nem csalódunk erjesztett csalétekkel horgászva!