Ponty

Tudom�nyos neve: Cyprinus carpio L.
Orosz neve: sazan.
N�met neve: Karpfen.
Angol neve: carp.

TILALMI IDÕ, M�RET- �S MENNYIS�GI KORL�TOZ�S AL� ESÕ HALFAJ!
A ponty nemcsak a t�gazdas�gi halteny�szt�s, hanem a horg�szat szempontj�b�l is legfontosabb halfajunk. Egyike legnagyobbra n�võ halainknak. V�ltozatos horg�szata �s kitart� v�dekez�se a horgon kitûnõ sporthall� avatja. Valamennyi halunk k�z�l a ponty �rt�kes�ti legjobban sek�ly vizû tavaink �s a holt�gak term�szetes t�pl�l�k�t, emellett viszonylag nagy t�megben szapor�that�. Ez�rt a ponty az a halfaj, amelynek term�szetes vizeinkben val� telep�t�s�vel a j�võben is rem�lj�k, hogy ki tudjuk el�g�teni az egyre n�vekvõ horg�szt�bor nagy testû, j�l v�dekezõ halak fog�s�ra ir�nyul� ig�ny�t.

LE�R�SA

A haz�nkban �lõ halfajok jelentõs r�sze a pontyf�l�k csal�dj�hoz (Cyprinidae) tartozik. A ponty ennek a csal�dnak egyik legnagyobbra n�võ, gazdas�gilag �s horg�szati szempontb�l egyar�nt legfontosabb tagja.
Sz�ja k�zepes nagys�g�. A felsõ sz�jny�l�s sz�l�n k�t hosszabb �s k�t r�videbb tapogat�-�zlelõ bajuszsz�l helyezkedik el.
Az �sz�k k�z�l a h�t�sz� �s a farok alatti �sz� elsõ sugara kem�ny, csontos �s fûr�szes sz�lû.
A vizeinkben foghat� pontyok alakja, pikkelyezetts�ge, sz�ne �s n�veked�si �teme annyira v�ltozatos, hogy joggal besz�lhet�nk k�l�nb�zõ pontyfajt�kr�l. A nemes ponty v�ltozatait az elt�rõ term�szeti adotts�gok (foly�v�z, �ll�v�z), valamint a ponty-teny�sztõk eredm�nyes nemes�tõmunk�ja hozta l�tre.
Az alak szempontj�b�l h�rom pontyfajt�r�l besz�lhet�nk : a nyurga pontyr�l, a tõpontyr�l �s a nemes pontyr�l. Megk�l�nb�ztet�s�kre vezett�k be a "profilindexet", vagyis azt a sz�mot, amely megadja, hogy a test hossz�s�ga (h) h�nyszorosa a test magass�g�nak (m). Teh�t Pi = h / m.
A nyurga ponty profilindexe a legnagyobb, 3,5-4,5 k�z�tt v�ltakozik. Vagyis test�nek hossz�s�ga �tlagosan n�gyszerese a magass�g�nak. Ma m�r ink�bb csak a foly�vizekben fordul elõ.
A tõponty profilindexe 2,8- 3,5 k�z�tt v�ltakozik. A legõsibb pontyfajta, amely egyar�nt elõfordul nagyobb foly�inkban, a tavakban �s a v�zi n�v�nyzettel szeg�lyezett holt�gakban. A nemes ponty profilindixe 2,4-2,8 k�z�tt v�ltozik. A sok �vtizedes nemes�tõmunka eredm�nyek�ppen kiteny�sztett nemes pontyot �ranylag kis fej, r�vid, de magas t�rzs �s igen gyors n�veked�s jellemzi. Valamennyi pontyfajta k�z�l a nemes ponty �rt�kes�ti legjobban a t�pl�l�kot.
A pikkelyezetts�g szempontj�b�l is t�bb v�ltozatot k�l�nb�ztet�nk meg. A nyurga �s a tõponty test�t a fejtõl a farokr�sz v�g�ig k�zepes nagys�g�, aranys�rga sz�nû pikkelyek bor�tj�k; ezek a h�ton kiss� s�t�tebbek �s barn�s-z�ldes �rnyalat�ak. A nemespontyok k�z�tt is teny�sztenek pikkelyeseket, javar�sz�k azonban csak hi�nyosan pikkelyezett, sõt van k�z�tt�k szinte teljesen csupasz ponty is. Enn�l a h�t oldal�n h�z�d� pikkelysoron k�v�l csak n�h�ny nagym�retû, ov�lis alak� pikkely helyezkedik el a farokr�szen �s a hason, teste egy�bk�nt csupasz. Bõre vastag �s s�t�tbarna-s�t�tz�ld sz�nû, csak a hasa alja vil�gosabb. Egy m�sik v�ltozat az "oldalpikkelysoros" t�kr�s ponty. Sem a h�t�n, sem az oldal�n nincs pikkelysor, teste csupasz, csup�n elsz�rtan helyezkedik el rajta n�h�ny nagyobb pikkely. Bõre ugyancsak vastag, s hasonl� sz�nû, mint a t�kr�s ponty�.

�rz�kszervek, belsõ szervek

Az �rz�kszervek �s a belsõ szervek k�z�l csup�n azokr�l eml�kez�nk meg, amelyek k�l�n�sen jellemzõk a pontyra.
Az �rz�kszervek k�z�l a ponty l�t�-, egyens�lyoz� �s hall�-, valamint az �raml�st �rzõ szervei csak �tlagosan fejlettek. Ann�l fejlettebb a szagl�- �s �zlelõszerve. Az ut�bbi apr� �zlelõbimb�k sokas�g�b�l �ll, amelyek nemcsak a sz�jat �s a bajuszsz�lakat, hanem szinte az eg�sz testet belepik. �rdemes megeml�teni, hogy a t�pl�l�k �z�t a ponty csak k�zvetlen�l �rz�keli, a t�pl�l�k szag�t azonban t�volb�l is.
Ugyancsak igen fejlett a ponty hõ�rz�kel�se. M�r 1-2 �C-os hõm�rs�klet-v�ltoz�st is meg�rez, s azonnal alkalmazkodik hozz�. A v�z hõm�rs�klete d�ntõen befoly�solja a ponty eg�sz �letritmus�t, ivari �let�t, t�li vermel�s�t, t�pl�lkoz�s�t, tart�zkod�si hely�t. Mindig a sz�m�ra legmegfelelõbb hõm�rs�kletû v�zr�teget igyekszik felkeresni.
A ponty nem csup�n a kopolty�n kereszt�l l�legzik, hanem a bõr�n �t is! Ez magyar�zza, hogy hûv�s idõben a ponty r�vid ideig a v�zen k�v�li tart�zkod�st is elviseli. De fontos szerepe van a kiseg�tõ l�legz�snek olyan idõszakban is, amikor a v�z oldott oxig�ntartalma jelentõsen cs�kken. Ilyenkor a pontyok elhagyj�k a v�z m�lyebb r�tegeit �s a v�z sz�n�n sz�rcs�lik a levegõt: "pip�lnak".
Saj�ts�gos a ponty t�pl�lkoz�-em�sztõ szerre is, amely a harmonikaszerûen elõre tolhat� �s visszah�zhat� sz�jny�l�ssal kezdõdik. Ez nemcsak arra alkalmas, hogy a fen�kiszapot felt�rva kiszedegesse belõle a rovar�lc�kat, hanem arra is, hogy a k�vekrõl, n�dsz�lakr�l leszak�tsa a kem�nyebb t�pl�l�kot, pl. rovart, csig�t, v�ndorkagyl�t. Ez ut�bbiakat, valamint a kem�ny n�v�nyi magvakat garatfogaival õrli meg.
A feldarabolt t�pl�l�k a k�z�pb�lbe ker�l, ahol megem�sztõdik. A pontynak ugyanis nincs gyomra! A k�z�pb�l a v�gb�lben folytat�dik. A meg nem em�sztett t�pl�l�k (n�v�nyi rostok, kagyl�h�j stb.) a v�gb�lny�l�son �t hagyja el a ponty test�t.

SZAPOROD�SA �S N�VEKED�SE

Szaporod�sa

A ponty �v�sa n�ha m�r �prilis v�g�n elkezdõdik, ha a v�zin�v�nyzettel bor�tott sek�ly sz�lvizek hõm�rs�klete el�ri a 17-18 �C-ot. A fõ �v�si idõszak m�jus-j�niusra esik, de elõfordul, hogy m�g j�lius elej�n is �vik.
A ponty term�szetes szaporod�s�nak n�h�ny �vtizeddel ezelõtt m�g nagy volt a jelentõs�ge, hiszen az ikr�sban �vente mintegy 150 ezer 1-1,5 mm �tm�rõjû ikra fejlõdik testt�meg-kilogrammonk�nt. Ez a roppant term�kenys�g azonban a vizek szab�lyoz�sa, az �v�ter�letek jelentõs cs�kken�se vagy megszûn�se, a gyakori v�zszint-ingadoz�s �s fõk�ppen a fokoz�d� v�zszennyezõd�s miatt egyre kevesebb v�zen, egyre cs�kkenõ m�rt�kben �rv�nyes�lhet. Napjainkban alig van olyan term�szetes viz�nk, amelynek pontyut�np�tl�s�t a term�szetes szaporod�s csak r�szben is fedezn�. Ann�l nagyobb eredm�nyeket �rtek el halszapor�t� gazdas�gaink a pontyivad�k t�meges �s viszonylag olcs� elõ�ll�t�s�ban. �gy lehetõv� v�lt, hogy az arra alkalmas term�szetes vizeink ponty�llom�ny�t magas szinten tarthassuk.

N�veked�se

A nyurga ponty n�veked�se igen lass�. Az 1,0 kg-ot csak 5-6 �ves kor�ban �ri el. T�bbnyir� 0,75-1,50 kg-os p�ld�nyok akadnak horogra. Egyes vizeken, pl. a R�ckevei-Dun�ban, a K�r�s�kben, a Tisz�ban, a Balatonban n�ha m�g 4,0-5,0 kg-os, sõt azon fel�li p�ld�nyok is elõfordulnak.
A tõponty n�veked�se gyorsabb a nyurga ponty�n�l. M�r 4 �ves korban el�rheti az 1,0 kg-ot. Horogra t�bbnyire az 1,5-2,0 kg-os p�ld�nyok akadnak. Vannak tavak �s hoIt�gak, amelyekben a 10,0 kg-ot j�val meghalad� p�ld�ny sem ritka.
A nemes ponty az elsõ �vben �tlagosan 10-120 g-os, a m�sodikban 200-350 g-os, a harmadikban 800-1500 g-os. De igen kedvezõ t�pl�lkoz�si k�r�lm�nyek k�z�tt a h�romnyaras nemes ponty meghaladhatja a 2,0 kg-ot is. Ez az oka annak, hogy ma m�r kiz�r�lag kis profilindexû nemes ponttyal n�pes�tj�k a horg�szvizeket. A nemes ponty a term�szetes vizekben is megtartja gyors n�veked�s�t, megfelelõ t�pl�lkoz�si k�r�lm�nyek k�z�tt. T�bbnyire 1,5-3,0 kg-os p�ld�nyok akadnak horogra, de a rekordlist�n �vente szerepel n�h�ny 10-20 kg k�z�tti p�ld�ny.

TART�ZKOD�SI HELYE �S T�PL�LKOZ�SA

Tart�zkod�si helye

A ponty a foly�k mell�k�gainak, �rter�leteinek hala. Haz�nk vizeit �vsz�zadok �ta a Duna als� szakasz�r�l felv�ndorl� pontyok n�pes�tett�k be. Kisebb-nagyobb foly�inknak a tavaszi �rad�skor el�nt�tt t�bb 100 ezer hekt�rnyi ter�let�n mindenhez hozz�jutott a ponty, ami �let�hez sz�ks�ges: bõs�ges ter�let a t�pl�lkoz�shoz �s sek�ly vizû, n�v�nyzettel belepett sz�lvizeket a szaporod�shoz. Szinte elk�pzelhetetlen bõs�g jellemezte a Tisza, a Duna, a K�r�s�k �s m�s vizek hal�llom�ny�t abban az idõben, amikor m�g nem ker�lt sor ezeknek a vizeknek a szab�lyoz�s�ra.
A m�lt sz�zad k�zep�n kezdõd�tt v�zszab�lyoz�sok alaposan megv�ltoztatt�k a helyzetet. Foly�vizeink ponty�llom�nya az�ta jelentõsen megfogyatkozott. Ugyanakkor az idõk�zben ponttyal ben�pes�lt kisebb-nagyobb tavak mellett az �jonnan l�trehozott z�rt holt�gak, a lass� foly�s� csatorn�k, a v�lgyz�r�g�tas tavak ny�jtanak r�szbeni k�rp�tl�st a v�zszab�lyoz�sok miatt elvesz�tett pontyos vizek�rt. Ezek a sek�ly vizû, m�r tavasszal j�l felmelegedõ tavak, holt�gak �s csatorn�k a foly�vizek �rter�leteire eml�keztetnek. Kialakul benn�k a v�zin�v�nyzet, sz�l�ket t�bbnyire n�das szeg�lyezi, s a sek�lyebb, 1-2 m-es r�szeken megtelepszik a h�n�r. A ponty legsz�vesebben s n�dasok, h�n�rosok k�rny�k�n tart�zkodik, az 1-2 m m�lys�gû v�zr�szeken. Itt megtal�lja mind a b�v�helyet, mind a bõs�ges t�pl�l�kot. Ezeknek a vizeknek az is nagy elõnye, hogy z�rtak, a hal nem sz�khet ki belõl�k. �rdemes teh�t ezekbe pontyot telep�teni.
A szab�lyozott foly�vizek gyors foly�s� medre nem igazi otthona a pontynak. Ott ink�bb csak �rad�skor, vonul�s k�zben akadhatunk r�. A kisebb foly�vizek lass� foly�s�, m�lyebb r�szein, a fen�kre s�llyedt f�k, tusk�k k�z�tt m�r ink�bb eltany�zik. Ott, ahol a partot n�d vagy s�s szeg�lyezi, vagy ahol bokrok borulnak a v�z f�l�, sz�vesen tart�zkodik. Kedvenc tart�zkod�si helye az erõmûvek alatti �rv�nylõ vizek csendesebb szakasza, a v�zbe ny�l� sarkanty�k, ruganyok m�g�tti csendes, m�ly v�zr�sz.
Mind a foly�-, mind az �ll�vizeken a ponty gyakran v�ltoztatja tart�zkod�si hely�t. �v�skor a sek�ly part menti vizeken tal�ljuk (ilyenkor tilalom v�di!). A t�li h�napokban, a vermel�si idõszakban t�bbnyire a meder m�ly szakaszain vagy m�ly vizû n�dasokban, nagy csapatokba t�m�r�lve, szinte mozdulatlanul v�rja a tavaszt.
A horg�szszezonban t�bb k�l�nb�zõ t�nyezõ (pl. a v�z�ll�s v�ltoz�sa, a rendelkez�sre �ll� t�pl�l�k mennyis�ge, a v�z hõfoka �s oxig�ntartalma) hat jelentõsen a pontycsapatok elhelyezked�s�re �s vonul�s�ra.
Az �rad�s vagy apad�s fõk�ppen a foly�vizeken okoz jelentõs v�ltoz�st. Ha �rad a v�z, partk�zelben tal�ljuk; gyors apad�skor, alacsony v�z�ll�s mellett a m�lyebb g�dr�ket keresi fel, ha ilyenek nincsenek, lefel� v�ndorol a v�z als� szakaszai fel�.
�ll�vizeken a v�z�ll�s v�ltoz�sa t�bbnyire igen lass�, ez�rt a ponty itt ink�bb m�s t�nyezõk hat�s�ra v�ltoztatja tart�zkod�si hely�t. Ilyen pl. a t�pl�l�kszûke vagy -bõs�ge valamint a b�v�hely. B�r a ponty a sek�ly vizû tavakban, holt�gakban a n�dasok, h�n�rosok k�rny�k�n j� b�v�helyet �s kiel�g�tõ t�pl�l�kot tal�l, sz�vesen keresi fel a m�lyebb (2-5 m) ny�lt vizeket is, hiszen a m�ly v�z j� b�v�hely, s az iszapos fen�ken rengeteg t�pl�l�k terem.
Jelentõs befoly�st gyakorol a ponty tart�zk�d�si hely�re a v�z hõm�rs�klet�nek v�ltoz�sa. A gyors lehûl�s erõsen megviseli szervezet�t. M�rpedig ez ny�ron a sek�ly vizeken gyakran bek�vetkezhet, a nappali felmeleged�s �s az erõs �jszakai lehûl�s k�vetkezt�ben. Ilyenkor a ponty a m�lyebb vizekre menek�l. De a m�ly vizeken is t�bb fokos lehet az elt�r�s a v�z felsõ �s als� r�tegei k�z�tt. A ponty lehetõs�g szerint a v�z meleg r�teg�t igyekszik felkeresni.
A v�z oxig�ntartalm�nak v�ltoz�s�t is figyelemmel kell k�s�rni. A ny�ri h�napokban sokszor 20-25 �C-ra felmelegedõ v�z oldott oxig�ntartalma (6-7 k�bcentim�ter / liter) bõs�gesen elegendõ a ponty sz�m�ra, b�r �letfolyamatai ilyenkor a legintenz�vebbek. Csakhogy az, ami a v�z eg�sz�re �rv�nyes, nem mindig �rv�nyes a v�z egyes szakaszaira. A sek�ly, iszapos, korhad� anyagokat tartalmaz�, n�v�nyzetmentes v�zr�szek oxig�ntartalma a k�nikulai idõszakban igen csek�ly. Ezekrõl a ponty olyan v�zin�v�nyzettel belepett v�zszakaszokra h�z�dik, amelyeken a n�v�nyzet legal�bb a nappali �r�kban oxig�nt termel. A ponty minim�lis sz�ks�glet�t sem kiel�g�tõ oxig�nszûke l�p fel azokban az elmocsarasod� tavakban, amelyekben �lland�an g�zbubor�kok sz�llnak fel a v�z sz�n�re, a k�ros g�zokat tartalmaz� iszapr�tegbõl. De m�g a legjobb horg�szhelyet is t�nkre lehet tenni a v�zben old�d� anyagokat tartalmaz� etetõanyag (mosl�k, �ztatott keny�r stb.) t�meges kisz�r�s�val. Ezeken a helyeken is oxig�nhi�ny l�p fel, s a ponty m�g a k�rny�krõl is elmenek�l.

T�pl�lkoz�sa

A pontyivad�k t�pl�lkoz�s�t a v�zben lebegõ apr� �llati szervezetekkel (kerekes f�rgek, kandicsr�k, v�zibolha, stb.) kezdi. A m�sodik ny�rt�l fõ t�pl�l�ka a partk�zeli vizeken �s a ny�lt v�z iszapj�ban nagy t�megben teny�szõ legk�l�nb�zõbb rovar�lca. De m�g a t�bb kil�s ponty is ezeket az apr�, puha testû �llati szervezeteket fogyasztja a legnagyobb mennyis�gben, tov�bb� a csig�t, a kagyl�t - fõk�ppen v�ndorkagyl�t -, a giliszt�t, a k�r�sz�lc�t stb.
Ezeket t�rja ki a fen�kiszapb�l, csipegeti le a n�dsz�rr�l �s m�s v�zin�v�nyrõl. Elfogyasztja ezenk�v�l egyes h�n�rf�l�k fiatal hajt�s�t, term�s�t is.

A ponty �tv�gy�t befoly�sol� t�nyezõk

Elsõsorban a v�z hõfok�r�l kell sz�lni. K�sõ õsszel, amikor a hõfok 8-10 �C al� s�llyed, a ponty kisebb-nagyobb csapatokban a vermelõhelyek fel� h�z�dik, �s a 4 �C-ra lehûlt v�zben alig vesz mag�hoz t�pl�l�kot. Az eg�sz telet a vermelõhelyen t�lti, s csak akkor mozdul ki onnan, amikor tavasszal a v�z hõfoka 8-10 �C f�l� emelkedik. Eleinte csak apr� r�kf�l�ket fogyaszt. A v�z hõfok�nak n�veked�s�vel egyre gyorsulnak �letfolyamatai, �gy em�szt�se is. A 14-16 �C-ra melegedett v�zben m�r elfogyasztja a nagyobb falatokat. �tv�gya ny�ron a 20-25 �C-os v�zben a legnagyobb! Ilyenkor val�s�ggal t�mi mag�ba a t�pl�l�kot.
Az õszi h�napokban cs�kken a v�z hõm�rs�klete, �s az elsõ hûv�s �jjelek ut�n jelentõsen megcsappan a v�z term�szetes t�pl�l�kk�szlete, ez�rt a m�g �tv�gy�n�l levõ ponty nem jut elegendõ t�pl�l�khoz (ennek k�vetkezt�ben sok ilyenkor a kap�s). Az okt�ber-novemberben vermel�sre gy�lekezõ pontycsapatok csak s�lyosb�tj�k a helyzetet; egyre n�vekvõ �s t�m�r�lõ csapatok �lnek rohamosan cs�kkenõ t�pl�l�kb�l. .
Egyes vizeken, pl. az erõmûvek hûtõtavaiban a v�z m�g a t�li h�napokban sem hûl 10-15  �C al�, teh�t a term�szetes t�pl�l�ktermel�s eg�sz t�len �t folyik. Ezekben a tavakban a ponty nem vermel; a t�li �s a kora tavaszi h�napokban is t�pl�lkozik, �s a befoly� meleg v�z k�rny�k�n tart�zkodik!
Az oxig�ntartalom ugyancsak befoly�solja a ponty �tv�gy�t. A t�ls�gosan felmelegedett v�zben annyira cs�kkenhet az oxig�ntartalom, hogy a ponty elmenek�l onnan, s a hûv�sebb, oxig�nd�sabb v�zben keresi a t�pl�l�kot. Ha az oxig�nhi�ny oly nagy m�rt�kû, hogy a ponty a v�z sz�n�n pip�lni, fulladozni kezd, term�szetesen semmi �tv�gya sincs.
A napszak is befoly�ssal van a ponty �tv�gy�ra. A tapasztalat azonban azt mutatja, hogy a k�l�nb�zõ vizeken elt�rõ napszakokban van �tv�gy�n�l. Minden v�zre �rv�nyes szab�ly teh�t nincs. Csup�n az a tapasztalat, hogy a meleg ny�ri h�napokban sz�mos v�zen a hajnali, a kora d�lelõtti, valamint a k�sõ d�lut�ni �r�kban t�pl�lkozik ink�bb, mint a forr� d�li, kora d�lut�ni idõszakban. Õsszel �s tavasszal viszont a d�li �s a kora d�lut�ni �r�kban van �tv�gy�n�l, de vannak vizek, ahol �jszaka is.
B�r a ponty �tv�gya a 20-25 �C-os v�zben a legnagyobb, m�gis elõfordul, hogy a ny�ri h�napokban n�ha napokig alig vesz mag�hoz t�pl�l�kot. Rendszerint a v�z gyors apad�sakor, tov�bb� a frontbet�r�s elõtti f�lledt, d�li szeles idõj�r�skor cs�kken az �tv�gya. Ilyenkor val�s�ggal koplal.

A ponty front�rz�kenys�ge

Az idõj�r�si frontok �tvonul�sa �rz�kenyen �rinti a legt�bb embert (fejf�j�s, let�rts�g, sz�vb�ntalmak stb.). Gyakorlati tapasztalat, hogy a pontynak is igen nagy a "front�rz�kenys�ge": a front k�zeled�s�nek idõszak�ban napokig alig vesz mag�hoz t�pl�l�kot.
Az idõj�r�si frontok t�bbnyire az Atlanti-�ce�n felõl, keleti ir�nyba haladva �rik el haz�nkat. A front keleti oldal�n meleg, a nyugati oldal�n pedig hideg l�gt�megek helyezkednek el. A d�l felõl �raml� meleg levegõt a 107. �br�n feh�r ny�l jelzi. A front k�zeled�s�re a l�gnyom�s fokozatos cs�kken�se, a sz�l d�lire, d�lnyugatira fordul�sa, a meleg, f�lledt levegõ utal. A meteorol�gusok a levegõnek ezt az �llapot�t "prefront�lis" (front elõtti) �llapotnak nevezik. Am�g ilyen t�pus� levegõt�meg van haz�nk f�l�tt, jelentõsen cs�kken a ponty �tv�gya. Min�l nagyobb a l�gnyom�ses�s (pl. 10-20 mm), min�l hosszabb ideig tart�zkodik haz�nk felett prefront�lis levegõt�meg, ann�l erõsebb �s hosszan tart�bb a ponty �tv�gy�ra gyakorolt hat�sa (ilyenkor besz�lhet�nk a k�nyes kap�sok idõszak�r�l).
Amikor a front �tvonul felett�nk, a d�lnyugati sz�l nyugatira-�szaknyugatira fordul, s gyakran az esõ is megered, egyszerre megjavul a ponty �tv�gya.
A prefront�lis l�gt�megek kedvezõtlen hat�sa haz�nkban �ltal�ban 2-4 napig tart. Ennyi idõ sz�ks�ges ahhoz, hogy a front az �ce�n felõl el�rje haz�nkat, �s a front m�g�tt be�raml� hûv�s levegõ kis�p�rje a f�lledt meleg l�gt�meget. De elõfordul, hogy a front megreked az Alpokn�l, s a ponty �tv�gytalans�ga egy h�tig is eltart ("d�gl�tt a v�z, nincs pontykap�s").
A front�tvonul�s azonban nem mindig okoz ennyire m�lyrehat� v�ltoz�st a ponty �tv�gy�ban. A ny�ri zivatarok idõszak�ban n�ha t�bb zivatarfront vonul �t haz�nkon n�h�ny �r�s idõk�zben. Ilyenkor is v�ltoz� a sz�lir�ny, a l�gnyom�s azonban csak 1-2 millibarnyit cs�kken, majd �jra emelkedni kezd. Ez az idõj�r�si helyzet csak m�rs�kelten cs�kkenti a ponty �tv�gy�t.
Ugyancsak kisebb m�rt�kben jelentkezik a prefront�lis idõj�r�si helyzet hat�sa azokban a term�szetes vizekben, amelyekben sûrûn telep�tettek pontyivad�kot. Ezek a takarm�nyhoz szoktatott, szinte h�zias�tott pontyok kev�sb� front�rz�kenyek, mint az olyan term�szetes vizekben �lõk, amelyekben a horg�szok megel�gednek a term�szetes ut�np�tl�ssal, vagy csak gy�r az ivad�ktelep�t�s. Ezt a tapasztalatot a t�gazdas�gi gyakorlat is igazolja.
Az �rad�s-apad�s hasonl�an befoly�solja a ponty �tv�gy�t. M�r az �rad�st megelõzõ, "pezsd�lõ" v�zben megnõ az �tv�gya. Lass� �rad�skor moh�n t�pl�lkozik az el�nt�tt ter�letek ter�tett asztal�n. A v�z apad�sakor viszont cs�kken az �tv�gya: gyors apad�skor - napi 30-40 cm-en fel�l - alig t�pl�lkozik.

Vilagrekord: 34,65gr t�ponty

Christian Finkelde