Feederbottal horg�szom....

�n is kissr�c koromban kezdtem a pec�z�st, �s mint nagyon sok gyerek, �n is �sz�z�ssal t�lt�ttem a horg�szidõt a ny�ri vak�ci�m alatt a Felsõtisza holt�gain. B�mulva n�ztem Nagyap�mat, aki fenekezõbottal j�rt az "igazi" Tisz�ra. �ltal�ban kevesebb halat fogott, mint �n, de a halak nagyobbak voltak. K�sõbb term�szetesen �n is fenekezõhorg�sz lettem, mert ugye �gy m�r "nagyhalat" is tudtam fogni. "Fenekezõhorg�szk�nt" az �vek folyam�n egyre jobban kezdtem vonz�dni a finomabb m�dszerekhez, mert �szrevettem, hogy ezek legt�bbsz�r eredm�nyesebbek a "hagyom�nyos" m�dszerekn�l. �szrevettem, hogy a finomabb szerel�kre jobban r�megy a "nagyhal" is, de ezek mell� m�g t�bb kisebbet is tudok fogni, amitõl r�gt�n izgalmasabb lett a horg�szat. K�l�n�sen a nagyobb halak fog�sa lett izgalmasabb, mert itt m�r el�g volt egy-k�t hiba f�raszt�s k�zben, �s a hal elszabadult. A m�dszerek �lland� finom�t�sa k�zben jutottam el az �sz�s horg�szat �jb�li felfedez�s�n k�v�l a feederbotos fenekez�s alkalmaz�s�hoz. Ezzel szeretn�m az olvas�t egy kiss� megismertetni...

A botr�l;

A feederbot a foly�vizi b�k�s halak, keszegf�l�k horg�szat�nak kiv�l� eszk�ze. A bot legfõbb jellemzõje, hogy spicce �gy van kialak�tva, hogy j�l jelezze a halak kap�s�t, ez�ltal elker�lhetj�k a foly�v�zen nem igen mûk�dõ kap�sjelzõk haszn�lat�t. A gy�rt�k a feederbotokon k�v�l egy�b botokat is kifejlesztettek erre a c�lra, ilyenek m�g a winklepicker (rezgõspiccû), �s a ledger botok, de a feedert is t�bbf�le erõss�gben k�sz�tik. A bõ v�laszt�k c�lja, hogy a horg�sz mindig a k�r�lm�nyekhez k�pest legfinomabb m�dszert tudja kiv�lasztani. A k�r�lm�nyekhez val� maxim�lis alkalmazkod�st az is seg�ti, hogy a botokat cser�lhetõ, v�ltoz� hajl�konys�g� spiccekkel l�tj�k el. Mik ezek a "k�r�lm�nyek"?

Foly�v�zen legfontosabb k�r�lm�ny a v�z sodr�sa, ez d�nti el, �s persze a dob�t�vols�g, hogy mekkora dob�s�lyt kell haszn�lnunk. (Egy m�sik k�r�lm�ny lehet m�g az ott tart�zkod� halak nagys�ga is, ez elvileg megl�tszik majd a zsin�rv�laszt�sban is, azonban a gyakorlat �ltal�ban az, hogy egy j� bottal, 16-os zsin�rral, kellõ rutinnal, 5kg-ig j� es�llyel kivehetj�k a halat.) A szok�sos dob�s�ly winklepicker botn�l 5g-15g, feedern�l 10-40g is lehet, ami egy kisebb etetõkos�r eldob�s�t is lehetõv� teszi. A feeder angol sz�, jelent�se: "etetõ", ez n�mileg utal a bot funkci�j�ra is.

A feeder botok hossza �ltal�ban 3.3-3.6m, de ritk�n l�tni 3.9m hosszban is, 2-3 r�szes kivitelûek, a teleszk�pos igen ritka, �s szerintem cs�kkenti a bot erej�t �s n�veli a s�ly�t, egysz�val nem j�. Igaz�b�l minden teleszk�pos botr�l ez a v�lem�nyem, b�r az ember 4-5m feletti bothosszban k�nytelen teleszk�post haszn�lni. M�g szerencse, hogy feederbotunk nem ilyen hossz�, �gy haszn�lhatunk 2-3 r�szes "rak�s" botot. L�tezik light, medium, heavy t�pus, ez a bot hajl�konys�g�ra, erõss�g�re, �s a spiccek �rz�kenys�g�re utal. A lighttõl a heavyig a botok erõs�dnek, egyre t�bb dob�s�lyt lehet vel�k eldobni, viszont egyre "kem�nyebb" lesz a spicc�k, ami a kap�sok �szlel�s�t kiss� nehez�theti. �rdekes, hogy a bot marad "C" akci�s, de a g�rb�letet egyre nagyobb terhel�sen veszi fel. �n foly�v�zi horg�szatra a 3.6m, 3 r�szes, heavy, esetleg medium erõss�gû feedert tartom a legjobbnak. Ezek a botok el vannak l�tva 1-2-3db l�gyabb spiccel, amelyekkel "finomabb" m�dszerekkel is horg�szhatunk, de gerincess�g�k lehetõv� teszi a nagyobb halak elleni k�zdelem sikeres felv�tel�t is.

A zsin�r :

A zsin�rm�ret az esetek 90%-�ban 16-22-es k�z�tti, de k�l�nleges esetekben bevethetj�k a 14-est (k�zeli horg�szat, nagy sodr�s), de a 25-ost is (akad�s terep). A 25-�ssel vigy�zni kell, mert ez m�r t�l erõs, �s elt�rheti a botunkat is! A zsin�rok k�z�tt �n �ltal�ban t�volabbi fenekez�shez a kem�nyebb t�pusokat szeretem, mert ezek kev�sb� ny�lnak, ami gyors�tja a bev�g�st, �s n�veli annak erej�t. Igen j� az RTM, �s a Shakespeare Sigma, b�r v�konyabb m�retben a l�gy Kamasaki Euromatchot haszn�lom, mert a k�zeli horg�szat miatt elegendõ a bev�g�shoz a ny�l�s miatt kisebb erõ is, ami �gy k�m�li a botot �s a "halsz�jat", �s f�raszt�skor jobban seg�t a ny�l�s zsin�r a hal kit�r�seinek f�kez�s�ben, b�r az�rt itt a bot� a fõ szerep. Sokan a F�zsin�r �s a horog el�ke k�z� 40-100 cm k�zti feeder gumit raknak. Ezzel v�dik ki a v�kony el�ke elszakad�s�t egy beugr� nagyobb hal f�raszt�sa sor�n. Fontos m�g megeml�teni, hogy enn�l a m�dszern�l javasolt a s�llyed� zsin�r haszn�lta.

Az ors�:

Ors�nak 35, 40-es meretût c�lszerû haszn�lni, t�voli dob�sokhoz jobb a 40-es, lehetõleg magas�tott, dobbal. V�s�rl�skor, tekintettel a viszonylag v�kony zsin�rra, c�lszerû az "ors� f�kj�be beruh�zni". Az ors� v�laszt�s�hoz sajnos csak negat�v tan�csot tudok adni, a Silstar-Eurostar t�pus� ors�k f�krendszere nem a legt�k�letesebb! Mivel igen sokf�le zsin�rra lehet sz�ks�g�nk, celszerû mindjart 2-3db p�tdobot is beszerezn�nk ors�nkhoz. �n m�r egy ideje nem k�vetem az "egy bot - egy ors� " elvet, igyekszem az egy k�t haszn�lhat� ors�mhoz t�bb dobbal rendelkezve lefedni a sz�ks�ges zsin�rig�nyeket. A 40-es ors�m�ret szinte minden �ltalam gyakorolt horg�szm�dszerhez kiel�g�tõ, ez�rt ha egy m�retet k�ne v�lasztanom mindenk�ppen ezt a m�retet v�lasztan�m, mert ezzel sokkal messzebb lehet dobni, mint a kisebb ors�kkal, de a s�lya m�g elfogadhat�. Sokan haszn�lnak feeder boton nyelet�f�kes ors�t. Ez persze nem elengedhetetlen, csak egy k�nyelmi funkci�. A nyelet�f�kes ors� nagyban el�seg�theti a horg�sz�st, f�leg ha 2 feederrel horg�szunk egyszerre.

Az etetõkos�r:

A feeder horg�szat alapvetõ eszk�ze az etetõanyag c�lbajuttat�sara az etetõkos�r. Mivel botunk nem 100- 300g-os dob�s�ly� "neh�zbomb�z�", ez�rt kisebb p�ld�nyait haszn�ljuk a kosaraknak, de vannak speci�lis feederkosarak is, ezek dr�thal�b�l vannak, igen k�nnyûek, de az anyag megmarad benn�k. M�sik speci�lis kos�r a csontikos�r, ami egy z�rt "doboz", lukakkal az oldal�n, ahol a csontik kim�szhatnak. A Mosella c�g egy csontikosara pedig egy "igen bõ luk� szivacs", amibe a csontik elõbb belem�sznak, majd a bedob�s ut�n kimos�dnak a v�zbe. Csontikos�rban foly�v�zre a Drennan c�g kosar�t aj�nlom, ami igen j�l meg�ll a sodr�sban. Csontikosarat bark�csolhatunk is, TIC-TAC, vagy "�deske" doboz�b�l, azt 5-os f�r�val kifurk�lva, egyik lapj�ra 15-25g �lmot ragasztva, dr�tb�l f�let csin�lva j�l haszn�lhat� eszk�zt kapunk. A furatok sz�ma �s az �lmoz�s tudatos megv�laszt�s�val pedig az adott, ismert v�zre egyedi kosarat konstru�lhatunk... Manaps�g nagyon sok f�le kosarat kapunk a boltokban. Eg�sz speci�lis kosarak is l�teznek. Pl: t�vdob� rak�ta kos�r, vagy begumizott kos�r, speci�lis gubancg�tl�val ell�tott kosarak…

A horog:

�n �ltal�ban Gamakatsu horgot haszn�lok 12-10-8 m�retben, legt�bbsz�r 10-est, azt�n a fogott halak m�ret�bõl, fajt�j�b�l levonva a k�vetkeztet�seket, esetleg cser�lek...

A horg�szat:

Ezzel a bottal horg�szva a foly�kon nincs �gy megk�tve a kez�nk, mint az �sz�s m�dszerekn�l, ott horg�szhatunk, ahol meg tudjuk �ll�tani a szerel�s�nket a sodr�sban. Ez a nagy elõnye az �sz�s m�dszerekkel szemben, amelyek hat�t�vols�ga foly�v�zen n�h�ny speci�lis esettõl eltekintve a bot hossza2 m�ter. Ez egyben nagy kih�v�s is, meg kell tal�lni a halakat, ak�rhol vannak, majd a helyet meg kell horg�szni! Ez ut�bbi sokszor a nagy sodr�s, akad�, stb miatt igen neh�z feladat, de meg kell pr�b�lni. Egyik legnagyobb probl�ma a v�z sodr�sa, aminek hat�s�t cs�kkenteni tudjuk a v�konyabb zsin�r, �s az �ramvonalasabb, nehezebb kos�r haszn�lat�val. A dob�si tecnik�n is sok m�lik. A foly�v�zben haszn�latos dob�si technika l�nyege, hogy a szerel�s v�zre �r�sekor nem v�ltjuk azonnal vissza az ors� karj�t, hanem a zsin�rt kez�nkkel kiss� f�kezve megv�rjuk, m�g a s�ly a fen�kre �r. Ezt a boton is �rezz�k, de a zsin�r belazul�sa is jelzi. Ekkor v�ltjuk �t az ors� karj�t, �s tessz�k a botot a bottart� �gasra. A zsin�r �s a spicc k�zel der�ksz�get z�rjon be egym�ssal, �gy a legjobban l�that� a kap�s. Ha bedob�s ut�n a bot b�logat, �s a zsin�r v�ndorol, akkor sajnos a kos�r nem vett f�l stabil helyet, nehez�teni kell a kosarat, vagy v�konyabb zsin�rral kell pr�b�lkozni.

Visszaforg�ban horg�szva �ppen a v�z sodr�s�t haszn�ljuk ahhoz, hogy a csali a k�v�nt helyre ker�lj�n, �gy, hogy k�nnyû �lmoz�st haszn�lva, kiss� t�ldobunk a visszaforg�n, majd hagyjuk az �raml�ssal sodr�dni a szerel�st, ami pontosan az �ramlat �s a visszaforg�s k�z�tt fog meg�llni , ott ahol a t�pl�l�k is �sszegyûlik. Ez a r�sz term�szetesen t�bb halfaj tart�zkod�si helye, �gy b�zhatunk a gyorsan bek�vetkezõ kap�sban.

Ismeretes a kos�r g�rget�se is, ezt a m�dszert alkalmazva nagy ter�leteket f�s�lhet�nk �t szerel�k�nkkel �s csalinkkal. A g�rget�s csak akad�lymentes, �ltal�ban egyenletes kavicsmederben mûk�dik j�l, ilyen terep viszonylag kev�s tal�lhat� foly�inkban.

A m�dszerek az �ltalam eml�tetteken k�v�l is igen sokf�l�k lehetnek , azok a j�k amelyek k�zzel (hallal) m�rhetõ eredm�nyt hoznak. A k�l�nb�zõ halfajok sokf�le tart�zkod�si helye miatt fog�suk k�l�nb�zõ horg�szm�dszereket ig�nyel, amiket ismerve jobban foghat�k. �me n�h�ny konkr�t halfajhoz igaz�tott m�dszer, ami n�lam sokszor bev�lt.

Feederbottal paducra:

A paduc a foly�k gyorsabb foly�s� szakasz�nak hala, jellemzõ �lõhelye a m�rnaszintt�j. Itt a foly�k egyenletes foly�s�, k�zepes gyorsas�g�, nem t�l m�ly, �ltal�ban kavicsos aljzat� helyeit kedveli a legjobban, itt a kavicsokon n�v�getõ moszatok-alg�k csipeget�s�vel t�lti idej�t, csapatban mozog, a k�zhiedelemmel ellent�tben szerintem nem t�l f�l�nk hal. Fog�s�hoz nem csontikosarat haszn�lok tiszt�n csontival, hanem hagyom�nyos kos�rba tett bõ kenyeres etetõanyagot, amibe az�rt n�ha ker�l egy-k�t szem csonti is. A paduc nem vonz�dik annyira az �des illat� t�vcsalikhoz, de a keny�r arom�j�t nagyon szereti. �sz�s horg�szat�n�l ez�rt is alkalmazz�k elõszeretettel a keny�rzs�kos etet�st. A csali 1-2-3 szem z�ld vagy s�rga csonti, 12-es horgon. Az elõke nem t�l hossz�, 30-50cm, a cs�sz� kos�r ut�n k�t�m a fõzsin�rra, 14-16-os zsin�rm�retben. Fontos az egy pontba dob�l�s, hogy az etet�s egy s�vot k�pezzen a meder alj�n, ami v�g�n ott a csalink. �n a horg�szat elej�n dobok egy p�rat az etet�s kedv��rt, majd k�sõbb negyed�r�nk�nt. Ha beindul a kap�s akkor az ember sûrûbben fog dob�lni. Ha egy-m�sf�l �ra m�lva sincs kap�s, l�lekben felk�sz�lhet�nk a betlire, mert a paducok igen hamar ott vannak az etet�sen, ha nem, akkor valami bibi van a hellyel.

Feederbottal domolyk�ra:

A domolyk� a m�rnaszintt�j, felsõ d�v�rszintt�j hala, mindenevõ, de a balin ut�n a leghalevõbb pontyf�le, �s a legkiismerhetetlenebb. Igen f�l�nk hal, kedveli a foly�k sek�lyebb r�szeit, a felsz�n k�zel�ben is mozog, de a sek�lyesben a fen�ken is megtal�lhat�. Paducoz�s k�zben vettem �szre, hogy a sek�lyes r�szre sz�r�dott etetõanyagra odasereglett snecik k�z� oda-odakap a domolyk�, ez�rt azt�n a kos�rba etetõanyag ker�lt, ami vonza a sneciket, a horogra meg kishalszelet, amit a domolyk� kapott el. Csontival, nagyobb giliszt�val is foghatunk domolyk�t, vagy j�szt a foly�k 1-1.5m m�ly erõs foly�s�, vagy az ezeket k�vetõ viszonylag nyugodtabban foly� r�szein is. Az elõke ilyenkor a kos�r f�l�tt van, �s viszonylag hossz� 70-100cm, ezen van a 8-10-es horog, 16-18-as zsin�ron. Az etetõkos�rba a v�rlisztes etetõanyag mell� csonti, gilisztavagdal�k is ker�lhet bõs�gesen. Ne lepõdjunk meg, ha a szerel�sre egy-egy m�rna is befut.

Feederbottal m�rn�ra:

A m�rna kedveli a gyors, m�ly vizet, viszonylag f�l�nk hal. A m�rna tart�zkod�si hely�t csak k�zelrõl tudjuk meghorg�szni a nagy sodr�s miatt, teh�t a partn�l m�r mely�lõ, gyors v�zhez menj�nk. Etetõkos�rnak �ltal�ban csontis kosarat haszn�lok, de nem tiszt�n csontival, hanem j�l �ssze�ll�, PV1-el ragasztott, v�rlisztes, darabos etetõanyag k�z� keverem a csontit, gilisztadarabot. Ezt a massz�t �gy is kb 5-10 perc alatt mossa ki az �ramlat a kos�rb�l. A csontikos�rba, vagy hagyom�nyos kos�rn�l ut�nna gyakran ker�l plussz �lmoz�s a gyors �raml�s miatt. A csali giliszta, csonti, sajt, fradikolb�sz, virsli. A sajtb�l a puha sajtokat kedvelem, a "kockasajt" t�pus�akat. A "Paprika C" nevû a legjobban horog�ll�, �s illat�t is szeretik a m�rn�k. Ha t�l puha sajtot vett�nk, gy�rjuk �ssze keny�rrel, �gy horog�ll�bb lesz. A m�rna kap�s�t nem lehet �ltal�ban j�l l�tni a spiccen, mert a bot "csak" rep�lve elindul a v�z fel�, a bot elkap�s�hoz viszont j� reflexek kellenek...

Feederbottal d�v�rre:

A d�v�r a foly�k m�ly, nyugodt szakasz�t kedvelõ hal. Ilyen hely a foly� lass�, als� szakasz�nak sodorvonal sz�le-k�zepe. Ez a kanyarok kulsõ �v�ben eg�sz k�zel van a parthoz, itt meghorg�szhat� a hely spicc, vagy bolognai bottal. Ugyanezen kanyar belsõ iv�rõl is el�rhetõ a hely federbottal, ha esetleg nem tudn�nk �tmenni, vagy "valamilyen okb�l" a m�ly vizet nem a hirtelen m�ly�lõ, hanem a laposabb fel�rõl szeretn�nk meghorg�szni. Ezt p�ld�ul estefel� �rdemes megtenni, mert ilyenkor a d�v�r �s egy�b keszegf�l�k hajlamosak a sek�lyebb vizet felkeresni t�pl�l�kszerz�s c�lj�b�l. A szerel�s l�nyege az igen hossz� elõke, ami ak�r 1m is lehet, csalinak bev�lt a csonti, n�ha a tr�gyagiliszta. K�l�nleges esetekben a csonti, tejeskukorica szendvicset is alkalmazom, k�l�n�sen este a laposabb, de nem t�l sek�ly r�szeken amurban rem�nykedve. Etetõanyagk�nt az �desebb anyagokat haszn�ljuk, lehetõleg csonti hozz�ad�s�val.

Feederbottal "k�l�nleges" halakra:

A k�l�nleges jelzõ csak arra vonatkozik, hogy a feederbot nem csak keszegf�l�k horg�szat�ra haszn�lhat�, hanem mivel igen j�l jelzi a kap�st, �s viszonylag erõs bot, fenekezõbotk�nt szinte minden halfaj ellen, m�g egyes rabl�k ellen is sikeresen alkalmazhat�. Kiemeln�m a fenekez�st s�llõre, mert itt kap�skor a k�nyes s�llõ alig �rzi a bot okozta ellen�ll�st, mi meg j�l l�tjuk a finomabb kap�sait is, de a bev�g�shoz az�rt elegendõ ereje van egy heavy feeder botnak.

M�sik halunk, a kecsege horg�szat�n�l is igen nagy haszn�t vessz�k az �rz�keny spiccnek. Ez a halfaj alig r�zza meg a spiccet, piciket "�t" oda a csalinak. Ezek a finom �t�sek nagys�grendekkel jobban l�tszanak a botspiccen egy "�tlag" fenekezõh�z k�pest.

�sszefoglalva a feederbotos horg�szatot, azt hiszem bel�thatjuk, hogy ezzel az univerz�lis bottal igen v�ltozatos horg�szm�dszereket tal�lhatunk a jobb fog�s el�r�s�hez. Ahhoz, hogy ez minn�l t�bbsz�r siker�lj�n, nem kell ragaszkodni mereven a bev�lt m�dszerekhez, sõt nem minden �ron kell feederbottal sem horg�szni! A l�nyeg a hal tart�zkod�si helyeinek alapos ismerete. A cikk arra is ki akart t�rni, hogy az ismert, �mde nehezen horg�szhat� haltart� helyeket hogyan tudjuk k�nnyebben meghorg�szni, de persze a m�dszerek igen sokf�l�k, nem f�rnek eme r�vid ismertetõ kereteibe. Feederbottal horg�szva gyakorlatilag a k�nnyû-k�zepes fenekezõm�dszerek mindegyik�t haszn�lhatjuk azzal az elõnnyel, hogy a kap�s igen j�l �szlelhetõ a botunkon. A feederbot "finom" bot, haszn�ljuk a "finom" horg�szm�dszereket! Egy-egy nagyobb hal fog�sa val�di k�zdelem lesz. A k�zel egyenlõ es�lyekkel zajl� csata igazi �lm�nyt fog ny�jtani minden horg�sznak.